Utcazene Fesztivál @ Veszprém, július 6.

Murphy - 2012. július 13. péntek, 07:00    

Veszprémi Utcazene FesztiválAz elmúlt évek hagyományaival ellentétben a szervez?k az idei fesztiválra most nem hoztak külföldi zenészeket, viszont olyan hazai el?adók formabontó akusztikus koncertjeit hallgathattuk végig, mint a Subscribe, Hollywood Rose vagy a Paddy and the Rats, hogy mást ne mondjak…

Reklám:

Melóból kiszakadva az ötös buszt pont lekéstem, de aztán szerencsésen ellájkoltam Veszprém városába, mert kedves és jó fej autósok mindig akadnak. Meg ugye h?ség is. A belváros szokásos minimál-színpadain már vagy három-négy órától egymást váltva léptek fel a különféle versenyez?k – legyen az szólóprodukció, konkrét együttes vagy egyéb más formáció -, mellettük meg szinte minden sarkon (vagy éppen némi árnyékot adó kapualjban) fiatal társaságok pengették s énekelték mellé az ismertebb nótákat.

Némi hidegnek t?n?, malátában gazdag itóka felkutatása után lassú, de biztos léptekkel indultunk fel a Várba, hiszen a Subscribe fél kilenct?l kezd?d? Áthangolva cím? m?sorát semmiképpen nem szerettük volna kihagyni.  Hosszadalmas behangolási procedúrájuk után végre-valahára aztán befoglalta a színpadot a hét f?b?l álló tagság - plusz ezen akusztikus produkciójuk alkalmával énekesn?kkel, fúvósokkal, illetve egyéb háttérzenészekkel egészültek ki –, és megindult a disztingvált dalolászás. (Ezúttal kölcsönhangszereket kaptak kölcsön, ugyanis nemrég egy csúnya cs?törés miatt szarrá ázott az egész próbatermi cuccuk…)

Bálint abszolút konszolidáltan sétálgatott - bár egyszer-kétszer azért kiugrott a kordonon kívülre a néz?k legnagyobb örömére -, Máté viszont egy kényelmesnek t?n? székr?l nyomta egész végig. Többiek is lazára vették a figurát, de hát ilyen egy unplugged buli. Egyedül a virágok hiányoztak, komolyan…

Közben végig lógott az es? lába - néhol random módon kicsit megeredt, majd elállt -, de az égiek eme szeszélyes hangulata csak még inkább fokozta a show-t élvezeti értékét. Crowd Of The Nobodies, Fall Of Mercia, Bitter Boundary, Kiss And Kill Your Boyfriend, Álomtégla… és még sorolhatnám.  Volt egy-két érdekes elem, de nekem a többsége bejött.

Koncertjük befejezése el?tt nem sokkal a távozás mezejére léptünk. Az ok mondhatni prózai: MÉHEK. Már vagy idestova tíz esztendeje ismerem ezeknek a kit?n? ritmusérzékkel (és kétszer annyi infantilis szóvicc-gyártási képességgel) megáldott soproni srácoknak a munkásságát, de eddig még soha nem adtak rossz koncertet, pedig néhányszor már VOLTam rajtuk - vagy úgy egyáltalán bármi okot arra, hogy csalódjak bennük.

Veszprémi Utcazene Fesztivál

De most komolyan, hogy nem lehet szeretni ezt a két, sajátos szabású, fekete-sárga méhecske gúnyába öltözött, mindenféle spéci zene-alkalmatosággal felvértezett, jó kiállású fiatalembert?! Hagyományaikhoz híven dalaik közben röpködtek a poénok, tömegováció kísérte minden egyes megmozdulásukat, f?leg ha olyan szettjükben olyan klasszikusokhoz értek, mint az Óriásposzter, Dinnyehéj, Szombati Zsanérok stb. Tekknószámmal zártak, majd véget nem ér? dedikáció és fotózkodás kezd?dött…

Míg a hol elt?n?, hol megkerül? díszes kompániánk még díszesebb egyedeire vártunk, a színpad átrendez?dött, és kezdetét vette a három lányból és egy srácból álló Mrs. Colombo nev? act. Életemben nem hallottam róluk, de még csak jelzés szinten sem. Koncepciójuk lényege, hogy már meglév? mindenki által ismert világslágereket adnak el? némi swinges-jazzes színezettel, szóval elég cool. Énekesn?jük hangjával mindent tökéletesen rendben találtam, és a zenészek is abszolút profin tolták, f?leg a b?g?s hölgyemény. Egyszer?en beleillett az éjszakába, és pont.

Veszprémi Utcazene Fesztivál

Mikor ennek a programnak is vége szakadt, kicsit körbenéztünk. Hol t?zzsongl?rködés vette kezdetét, míg mások az áruház kirakata el?tt folytatták zenés tevékenységüket – szóval egyáltalán nem látszott, hogy éjfél elmúlt. Mi is nekiálltunk egy rögtönzött üt?hangszeres (cajon vs. djembe) témázásnak, de aztán úgy hajnali kett? óra fele elzavartak minket a zsaruk. Utcazenén, kérdem én?! Oké, lehet, hogy kicsit kései az id?pont az üt?hangszeres jammeléshez, de érdekes mód a közterületen fogyasztott sörrel semmi gondjuk nem volt. Mindegy, az els? buszig ezen kívül is egészen jól szórakoztunk. Másnap lett volna a zárónap megannyi klassz zenés programmal, de hát a Legénybúcsú biza nagy úr…

Murphy



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez