Flamedrop - Burn every clue
Dallamok és téboly - két számos promo anyag a mosonmagyaróvári melodic death Flamedroptól!
Pár napja böngészgettem a szerkeszt?ségbe beküldött anyagokat, hátha valami megtetszik. Furcsa mód megint egy olyan zene talált meg, mely nem igazán az én világom, legalábbis már jó ideje nem.
A Flamedrop nev? mosonmagyaróvári zenekar stílusa elég egyértelm?: melodic death metal. Az els?, ami beugrott róluk, a Dark Tranquillity neve volt, de ez senkit ne tévesszen meg! Jómagam is, mint mindenki akkoriban, mikor a göteborgi metal világ elkezdte térhódítását, megtettem a kötelez? köröket, és beszereztem mindent, amit kellett. Csakhogy számomra a heavy metalra való acsarkodás mindig is életidegen volt és az is maradt, és csak nagyon kevesen tudtak – még a nagy neves bandák közül is – olyan zenei alapokat létrehozni, hogy elfelejtsem, hogy most csak valami ügyes crossover húzást hallgatok. Az egyik ilyen frappánsabb bagázs a DT volt, akiknek aztán vagy 4-5 albumon keresztül figyelemmel is kísértem a munkásságát – de ezzel kb. ki is múlt az irányzat utáni „rajongásom”. Na és itt kell akkor kihangsúlyoznom még egyszer, hogy ez a párhuzam ne tévesszen meg senkit. Egyrészr?l nálam, ha egy bandára felkapom a fejem, és azt mondom DT, az nagyon is jót jelent, mivel akkor kell?en ötletes és fogós, és nem az Iron Maidenre hajazó dallamokkal felszerelt melodic death az, amit épp hallgatok. Viszont azoknak, akiknek esetleg azóta is nagy kedvence ez a stílus, vagy talán a következ? generációk tagjai, ez a párhuzam csak egy felesleges, régimódi beskatulyázás lehet.
Egy biztos: a Burn every clue anyagon két dal hallható – valamint az egyiknek az instrumentális verziója –, és mind a kett? hihetetlenül jól megszerkesztett dallamokkal, és rendkívül fogós riffekkel van tele. Ráadásul a dalszerkesztés is kiváló: nem válnak unalmassá sehol sem az ötletismételgetések, mert a srácok jól hallhatóan ügyeltek arra, hogy mindig történjen valami új a zenében – itt egy kis ritmikai nüansz, ott egy-két kiváló gitárharmónia stb. Gondolkodtam, hogy melyik dalt is szeressem jobban, a nyitó The Collapse-ot, vagy a második Cruel Intentions-t, de be kellett látnom, hogy mindkett? hihetetlenül er?s. Az el?bbinek a refréntémája az, amit?l lúdb?rzik az ember háta, az utóbbinak meg a verzéje és a breakdown riffje, amit nem tudok kiverni a fejemb?l már egy jó ideje.
A zenei világon túl megemlítend? még a hangzás. Nem tudom, hol vették fel a srácok az anyagot, de nagyon tisztán és érthet?en szól az anyag – ami úgy gondolom, egy ilyen zenénél nagyon is elvárható –, és egyúttal a dög is megvan a dalokban. Minden hangszer nagyon jól szól, és hál’ Istennek az énekes sem nyomja el a többieket.
Nem igazán találtam ezzel az anyaggal kapcsolatban semmilyen infót a neten, meg úgy eleve a bandával kapcsolatban sem nagyon, bár lehet, hogy csak én vagyok maradi, és nem érem be feltétlen a közösségi szájtok adta lehet?ségekkel. Mindenesetre annyit sikerült kiderítenem, hogy promó anyagról beszélünk, tehát ha jól gondolom, a készül? debüt album dalai ezek. Ha így van, én szurkolok a srácoknak, mert személy szerint bár nem vagyok nagy híve ennek a zenének, de azért azt meg tudom ítélni, hogy kell? hangszeres tudással és dalszerz?i vénával megáldott együttes a Flamedrop, akiknek b?ven van már helyük a magyar és talán a nemzetközi porondon is. Remélem, miel?bb létrehozzák azt az albumot, és elérik vele azt, amit ma ezzel a zenével egy (magyar) banda elérhet.
További infók – ahol ha igazán ügyesek vagytok, még letölt? linket is találtok:
http://www.facebook.com/flamedrop
http://www.myspace.com/flamedropband