Akela @ Dürer kert, 2012.09.07.

Murphy - 2012. szeptember 23. vasárnap, 07:00    

Meglehet?sen ihletett eseménynek t?nt ez a f?város közepén lév?, pörköltf?zéssel egybekötött szabadtéri koncert, úgyhogy a Csehországot is megjárt, szedett-vedett metálcsürhénk err?l a banzájról sem hiányozhatott, haha!

Reklám:

Ahogy id?m engedte, vonatra pattantam, hogy aztán a letagadhatatlannak t?n? „igyunk, miel?tt inni mennénk” echte magyaros mottónak engedelmeskedve, a Városliget egyik gyönyör?en elterül? dombján némi bemelegítést produkáljunk. Mert hát Akelára száraz torokkal szinte illetlenség beállítani…

Valahogy nem igazán duzzogtunk, hogy kimaradtak részünkr?l az el?zenekarok – azt hiszem hármat hirdettek -, amúgy sem ezekért toltuk ide az arcunkat. A négykor kezd?d? rendezvényen a normál belép?jegyen felüli összegért egyébként disznópörköltet is lehetett kóstolni, amit akkor f?ztek, de ez sem igazán vonzotta galerinket. Enni otthon kell.

Akela

Fél tíz magasságában aztán a Dürer szabadtéri színpadán felcsendült a Dracula intrója, amit mindenki legnagyobb megdöbbenésére, felettébb indokolatlanul nem a Fenevad követett, hanem valami újabb – leginkább hányaveti – nóta, ami ugye senki sem ismert. Tehát csak álltunk, mint péló a lakodalomban…

Ezután végre-valahára beindult a régi nótaság, úgymint Fenevad, Rockernek született, Döntsd el, Fekete bárány, Farkasok vagyunk, de azért a leghíresebb visszatérés utáni korszakból is szólt néhány, már klasszikussá érett darab (Forr a dalom, Éhesek vagyunk, Botocskám stb.).

Tudvalév?, hogy Szu/man kiszállását követ?en nem sokkal a basszeros kolléga is dobbantott a falkából, úgyhogy F?nökön kívül még a Pókember nev? gitáros maradt a Forradalom-érából, a többi zenészt nem igazán ismertem, meg nem is ez a lényeg. (Állítólag már készül sorban a tizenötödik, Függ?ségi nyilatkozat címre keresztelt lemez – err?l csak annyit, hogy hiszem, ha hallom.)

Ami a fellépés audiovizuális részét illeti, zenészeink stílszer?en farkasb?rben kezdtek, mint már annyiszor, akadt kivetít?, szirénagép, illetve kiegyenesített kasza, szóval a szokásos körítés. Félid?ben valami szemüveges, seggig ér? hajú fazon jelent meg a színpadon és szórakoztatta az egybegy?lteket, láthatóan nem kellett többet itatni az arcot. Persze a F?nök sem látszott eleinte túl részegnek, fura, hogy tudta a szöveget, és nem kellett támogatni, aztán ahogy telt-múlt az id?, baseballsapkát és napszemüveget aggatott magára, amit?l sikerült elérnie, hogy egy az egyben Charlie-kinézete legyen. Közönség részér?l meg is kapta a „Jég dupla viszkivel” felkiáltásokat, haha! Szerencsére nem csalódtunk benne, mert a Ma van a másnap szövegét frankón elfelejtette, és csak a leállást követ?en tudott újra beszállni…

Koncert után még egy darabig a helyen sz?rtük a levet, rock disco is akadt, aztán elindultunk az éjszakába mulatni. Ráadásul ekkor derült ki, hogy „Arany Péntek” van, vagyis jóval olcsóbb a sör. Mondanom sem kellett, nem unatkoztunk reggel ötig. Aztán felszálltam az els? vonatra, és…  úgy kilenc fele ébredtem Bécsbe, pedig koradélután már elég fontos (bográcsos-pálinkás) dolgom lett volna a Bakonyban. Nah, ilyen egy priceless Akela koncert!

Murphy



    Megosztás:
Címkék: Akela, Dürer Kert
Szólj hozzá a cikkhez