''Húsz éve egy garázsban részegen, én rád is emlékszem''

Kett?tök baráti, illetve munkakapcsolata közel 25 évre nyúlik vissza. Melyek azok a tényez?k, amelyek miatt ez a kötelék ilyen er?s maradt az évek során?

Kowa: Úgy gondolom, hogy ha egy kapcsolatban a nagy nehézségeken túl tudnak jutni, akkor az meger?södik. Ugye a Black-out zenekar (a teljes csapat) nagyon keveset játszik, de ennek ellenére mi ketten Szabival sokat lépünk fel együtt, és mégiscsak él? kapcsolat ez.

Szabi: Meg a legfontosabb maga a zenekar és a dalok, amiket megírtunk a 20 év alatt, ezek összekötnek minket. És az, hogy a közönség erre kíváncsi, és ezeket eljátszhatjuk nekik a mai napig.

Ha néhány pozitív, illetve negatív tulajdonságot kellene mondanotok egymásról, mik lennének azok?

Kowa: Én nem spécizek ki magamnak másokat, épp elég feldolgozni a saját személyiségemet. :) Próbálom tudatosítani magamban a személyiségbeli hibáimat, nyilvánvaló, hogy senki nem tökéletes, és biztos vannak a többieknek hibáik, de nem keresgélem ezeket.

Szabi: Én Kowát nagyon tehetséges m?vésznek tartom, mint szövegíró, mint el?adó, mint zenész. A Black-out dalok mutatják, hogy mennyire mély, tartalmas szövegeket ír, emellett a saját projektjében, a Vegában pedig érthet?en meg tudja fogalmazni azokat a mondanivalókat, amik bennem és a közönségben is motoszkálnak. Szerintem ez igen nagy erény, és büszke vagyok arra, hogy ilyen emberrel dolgozhatok. Az a pár lemez, amit letettünk az asztalra, a mai napig tetszik a közönségnek, szeretik, kíváncsiak rá, a dalok mondanivalója is helytállóak, s ha el?adjuk ezeket akár csak ketten, hatalmas élmény számukra és számunkra is.

Ehhez kapcsolódva felmerül a kérdés… ahogy teltek az évek, úgy a dalok szövege és zenei világa is változott. Könnyebben értelmezhet?ek, dallamosabb a nóták, ezáltal több emberhez is eljutottak. Mennyire volt ez tudatos?

Szabi: Tudatos volt, próbáltunk minél szélesebb közönséget elérni.

Kowa: Viszont ha belegondolunk,  az els? lemez is eléggé dallamos volt, utána jött csak egy „sötétebb” korszak.

Szabi: Igen, amikor megjelent a „Fekete-kék”, akkor kb. minden szám sláger volt, abban nem volt tudatosság, az csak úgy jött bel?lünk és a kiadónak is tetszett. Ezután már nem volt velünk szemben konkrét elvárás…Lehet ez volt a baj. :) Utólag visszagondolva, lehet kellett volna egy konkrét menedzser, aki jobban összefogja a dolgokat. Viszont annyira bíztak bennünk, hogy teljesen szabad kezet kaptunk mindenben.

Minden lemezt egyre modernebben kellett volna megcsinálni, s mindegyikre írni olyan dalt, ami eljutott volna a rádiókhoz. Az akkori zenei közízlést tekintve ez egy rétegzene, melynek mélyebb mondanivalója van.

A közönség mennyire érti és mennyire tudja „feldolgozni” ezeket a szövegeket?

Szabi: A mi közönségünk fel tudja, s ez csak azokat fogja meg, akik valamilyen szinten értik ezt, és mondanivalóra vágynak. Akik pop zenét szeretnének, azok nálunk nem fogják megtalálni a kedvükre való szórakozást.

Kowa: Ez a maga korában teljesen helytálló volt.

Szabi: A kezdetekkor dallamos rock&roll zenét akartunk csinálni, majd kicsivel kés?bb mi is „ráültünk” erre a grunge-s vonalra. Szerintem a Fekete-kék mai napig megállja a helyét.

Ki tudnátok emelni olyan albumot, ami szélesebb körhöz eljutott, és ami iránt a megszokotthoz képest többen érdekl?dtek?

Kowa: Egyértelm?en az Es?nap volt, akkor egy olyan hullámot kaptunk el, amikor rengetegen jártak a koncertjeinkre, szerepeltünk a rádiókban, zenecsatornákon… kíváncsi volt ránk az egész ország.

Szabi: Magyarországon ma már nincsenek olyan fórumok, ahol ezek a fajta zenék érvényesülni tudnának. Akkoriban több rockm?sorban voltunk láthatóak, hetente voltak Black-out hírek…bulvár szinten volt tálalva a banda. Ma már nehéz lenne, s?t nem is lehet a tehetségkutató m?sorokkal felvenni a versenyt.

Kowa távozása, majd visszatérése miként befolyásolta a közönséget? Mit tapasztaltok, megmaradtak a régebbi arcok, vagy esetleg azóta szereztetek újabb szimpatizánsokat?

Szabi: Leginkább ezeken az akusztikus bulikon látjuk a közönséget, s meglep? módon mindig akadnak számunkra ismeretlen arcok, akik éneklik a szövegeket. Sokszor azt tapasztaljuk, hogy a csajok lehozzák a barátjukat, majd nekik is megtetszik. A közelmúltban egy koncert után odajött hozzám egy középkorú pasi, aki elmesélte nekem, hogy  a felesége szokta hallgatni a Black-outot, ? általa ismerte meg és azóta együtt hallgatják. Lényegében azóta is szájról-szájra terjednek a dalok. Teljesen vegyes a közönség, fiatalok, id?sebbek, fiúk, lányok.. Csak sajnos ma már nem tudunk ezzel 100%-osan foglalkozni, de még így is van annyi energia az egészben, hogy érdekli az embereket.

Ez a buli is a Fekete-kék album köré fonódott. Van rá esély, hogy a többi albummal is „megjátsszátok” ezt akusztikus koncert keretein belül?

Szabi: Persze, mert még így is, egy szál gitár kíséretében is átjön a hangulat… tehát van aktualitása a dolognak.

Vannak konkrét tervek a jöv?t tekintve?

Szabi: Tervek nincsenek, sodródunk… :)

Kowa: November 3-án lesz egy „hangos” bulink a Club 202-ben. A jöv? évet tekintve -amikor 20 éves lesz a zenekar-, több nagykoncertet szeretnénk, amik még egyel?re szervezés alatt állnak. De már régóta megegyeztünk abban, hogy kiegészülünk még egy gitárossal.

Megvan már, hogy ki fog titeket kísérni a koncertek során?

Szabi: Igen, Nagy Dávid (Kényes Foltok, ex-Pokolgép). F?leg a nyári fesztiválok lesznek megcélozva, plusz 1-2 nagykoncert Budapesten.

Vidéki helyszínek vannak tervben?

Szabi: Nem igazán, mert klubkoncerteket már nem akarunk, mert ennek a nívóját nem tudjuk levinni a kisebb helyekre, hanem ez kifejezetten nagyszínpados produkció lesz.

Új dalok várhatóak?

Szabi: Úgy már nem írunk újakat, hogy leülünk mind a négyen…

Kowa: De ett?l függetlenül megírni meg tudjuk…

Szabi: Viszont összepróbálni elég nehézkes lenne… Hiába írom meg a lemezt, ha nem tudjuk a dalokat gyakorolni… Meglátjuk, mit hoz a jöv?, a kiadó mögöttünk áll. Lehet, hogy a 20 éves jubileumra minden lemez új formában ki lesz adva. :)

És nem elfeledni, november 3. – Club202! Köszönöm az interjút! :)

Annu