"Sehonnan jövünk, a zenénk pedig mi magunk vagyunk!" - Éjfény interjú
Az Éjfény zenekart egészen pontosan egy, azaz 1 napja ismerem, valahogy elkerülte a figyelmem… de mivel egy igazán újszer? valamit hoztak létre, szerelem volt els? hallásra. Konkrétan a Motschar címre hallgató, a novemberi Hammer mellékleteként megjelent lemezük kapcsán kerestem meg Árpit, a zenekar f?nökét.
Teljesen helytálló a „motschar metal” címke, ahogy a zenekar definiálja magát. Soha a büdös életben nem hallottam még hasonlót, és ezt vegyétek hatalmas dicséretnek! Ide beszúrnék még két mondatot a zenekar honlapjáról, ami tökéletesen jellemzi a zenét: "Olyan ösztönös, zsigeri zenét szerettünk volna mindig is csinálni, ami az „egyik pillanatban simogatja, kényezteti az embert, a következ?ben pedig letépi a fejét”! Ami lágy, finom és kedves, ugyanakkor dühös, elkeseredett és agresszív!" A továbbiakban beszéljen Árpi, hiszen akadt b?ven kérdésem.
- Szia Árpi! Kérlek, mesélj egy picit a zenekarról, mert nagyon sok embernek kellene még megismernie titeket! Honnan jöttök, és honnan ez a brutális, zsigeri zene?
- Sehonnan jövünk, a zenénk pedig mi magunk vagyunk! :) Szerintem nem minket, embereket kellene megismerni a mélyen tisztelt publikumnak, hanem a hangzavart, amit csinálunk! Az sokkal fontosabb!
Hogy ténylegesen kicsit meséljek is, régóta zenélünk, rengeteg mindenen túlestünk, jón is, rosszon is, és úgy gondoltuk, éppen itt az ideje, hogy szélesebb körben is megmutassuk magunkat! A zenér?l mit mondhatnék? Hallgassátok meg és mondjatok Ti róla véleményt!
- Honnan ered ez a népies, legínyes éneked, azaz a palócos tájszólás? Ez véletlen vagy szándékos? Nyugodtan elmondhatom, hogy k****ra szokatlan megoldás, de pont ett?l egyedi és motschar-os!
- Hehh…Te vagy egészen pontosan a harmadik, aki ezt mondja, és kénytelen voltam utánajárni, mert ezt még a tizen évnyi zenélés alatt soha nem mondták, de megnyugtatlak, szó sincs róla! :) Nyelvész ismer?sökkel is beszéltem err?l, egyedül az Eredend?ben a ritmika végett, szándékoltan ilyen az ének, úgyhogy bár szívesen tartanám magam derék szittya legínynek, nem lenne helyt álló a történet! :D Nem volt szándékos, így sikerült, így született meg, egy deka akcentusos koncepció nem volt benne. A dallamvilágra már többször mondták, hogy népies, aminek nagyon örülök, mert az végképp a „véletlen m?ve”, de ez a kiejtés dolog teljesen új! :) Annak kifejezetten örülök, hogy tetsz?s, én még nem tudom, ezt hova tegyem! :D
- Olvastam a korábbi interjúkat, hogy kész sáskajárás van nálatok, s?r?n vannak tagcserék. Most pontosan mennyire stabil a zenekar?
- Igen, ez egy elég szomorú és sokszor bosszantó velejárója az undorgrájnd zenélésnek, de hát nem tudunk vele mit kezdeni! Ez a felállás – nagyon remélem, hogy – sokáig így marad, mert baromi jó! Dani pontos, precíz és technikás dobos, Roy pedig pont azzal az alázattal és találékonysággal b?g?zik, ahogy azt ez a hangszer megkívánja! Hiányzik a szólógitár, de egyel?re nagyon jól m?köd? és használható a trió felállás!
- Az is érdekelne, hogy te magad mit hallgatsz… Hiszen én sem tudom hová tenni ezt a zenét, annyira zavarba ejt?! :D Szövegileg teljesen érthet?, de a többi… Honnan jönnek az ötletek?
- Ennek ér örülni? :D
- Persze. :D
- Rengeteg stílust hallgatok, és nem azért, hogy sznob fennhájazással arcoskodjam, micsoda széles látókörrel bírok, egyszer?en szeretem a szép, nyugis zenéket, a latint épp úgy, mint a reagge-t. Az ötletek pedig mindig jönnek, mindenhonnan. Ez definiálhatatlan. Az elmúlt hetekben Tremonti szólólemezét hallgattam a legtöbbet, de most nyugisabb, keményebb dolgokat pörgetek, amikor zenét hallgatok, Gotthard-ot, Drowning Pool-t, ilyeneket.
- Egész pontosan milyen stílusokat? Mert itt-ott thrash és southern ízeket is éreztem gitárilag. Akkor pontosítok úgy, hogy gitárosként van példaképed?
- Ez azért fura, mert annyira nem szeretem a thrash-t. Elenyész? számú lemezen kívül nem is nagyon hallgatok ilyen bandákat, de tulajdonképpen nincs is jelent?sége! :) Példakép nincs. Vannak gitárosok, akiknek szeretem hallgatni a játékát, de inkább a zene egészét tekintve, nem magát a technikát vagy a témákat. Tudnék sorolni kedvenc számokat, lemezeket, de minek? :) Elég fura playlist-eket szoktam összeollózni, amiben a Fear Factory-tól Phil Collins-on át a WASP-ig vagy Skunk Anansie-ig igen sok versenyz? helyet kap!
- A Motschar másik er?ssége a koszos, zsíros, vastag hangzása. Ezt én úgy definiáltam, hogy „b*szki, futkos rajtam a hideg, mondhatnám, hogy érzem az uszadék fákat a lábam körül!”… Ilyen jó, lélegz? lemezt már nagyon rég nem hallottam! Ezt te kísérletezted ki?
- Ez viszont szándékoltan ilyen és igen, az én fülem következménye! Hiába a trendi, tiszta, dinamikus, fasza gitárhangzás, ha nincs benne a dög, semmit nem ér! Hallgass meg egy mai metáltitán bandát, aztán mondjuk egy régi Nevergreen-t, és érteni fogod, mir?l beszélek! Szerettem volna a mai hangzásoknak megfelel?, de ugyanakkor egy ízig-vérig metálgitár hangot, ami vastag, mocskos, odab*szós sound! Amit ha meghallasz, akkor muszáj t?le vicsorogva bólogatnod! :)
- A klipekkel mi újság? Az Eredend?n kívül még melyik dalra készül videó?
- Igen, nemsokára a Voltál-e minden cím? dalra is elkészül egy kis video, aztán a tavasz folyamán az angol nyelv? verzióhoz is legalább kett?, két másik dalra! Jó bulik ezek a felvételek, úgyhogy az sem kizárt, hogy még többet csinálunk!
- Milyen visszajelzéseket kaptatok, így a Hammer megjelenés után? Gondolom jó pár új rajongót hozott a lemez!
- Komoly fórumokon jelentünk meg és folyamatosan érkeznek a nagyon jó visszajelzések, eddig egy fikázó észrevétellel futottam csak össze, de hát ez rendben is van így! Baromi unalmas lenne, ha mindenkinek tetszenénk! :) Az új rajongókról még nem tudok nyilatkozni, elég friss a dolog. Szerintem nyárra fogja kifutni magát igazán a lemez, majd akkor kérdezd meg!
- Két szóban hogyan definiálnád a Motschar-t?
- Igazi, fajsúlyos.
- Én is ezt mondtam volna. Meg sem próbálok skatulyázni, de azt kell mondjam, nem kevés Watch My Dying hatást érzek a zenében, de f?leg a szövegekben. Hasonlóan boncolgató, filozofikus jelleg? szöveget eddig csak Gábortól olvastam. Ez mennyire helytálló?
- Nagyon szeretem a WMD zenéjét, a Klausztrofónia minden id?k legjobb magyar lemeze, de Gábor szövegei sokkal mélyebbek, sokkal több elemezgetést, agyalást kívánnak – azt hiszem. Zeneileg én talán egyetlen dalt tudnék mondani a Motschar-ról, ami felvethet némi párhuzamot, de ?k zenében is jóval bonyolultabbak, mint mi! :) Persze megtisztel?, hogy ?ket említed, de nem hinném, hogy egy gondolatnál többet tudnánk rájuk karcolni…
- Egyik?tök szövegeivel sem boldogultam könnyen… De ezt dicséretnek szánom, mert iszonyatosan kevés az ilyen jó, gondolkodásra késztet? zene és dalszöveg, amire id?t kell szánni. Végül egy komolytalan kérdés. „Zsigeri, mélyre hangolt, teker?s, de dallamos hömpölyködés, rossz arcok, gyermeki lelkek és sok wákákákáthing!” (idézet a zenekar facebook profiljáról) Mit jelent nálatok a wákákákáthing?
- Ezt baromi régóta csináltam már, amikor a Disturbed elsütötte a Down With The Sickness dalban, mikor beindul és a dobos nyilatkozta valahol, hogy még a nagymuter is állandóan ezt a wákákáká-thing-et nyomja otthon! :D
- De ez valami jelmondat, csapatjelszó, vagy csak poén?
- Hallgasd meg a dalt és akkor tudni fogod! :) Ez egy ilyen fura "effekt" az énekben, mintha valami gép lenne, csak én csinálom! Szaggatott á á á á, jóféle torok disztorzsönnel!
- Köszönöm az interjút, és ott leszek 28-án a Crazy Mamában, a lemezbemutatón! Engem elnyelt az érzelem-motschar, ezt most már él?ben is hallani akarom!
- Legyen úgy! Köszönjük szépen! ;)
Írta: Kárhozottak Királyn?je
2012-12-02