Verébfeszt: Öt banda kontra óriásveréb
Pogóztál már emberméretû kartonverebet? Nos elmondhatom, hogy én már igen. S mindezt Csornán a mûvelõdési házban tettem az est csúcspontjaként…
Reklám:

Mikor elõször láttam neten a Verébfesztivál plakátját, egybõl két dolog villant be. Egyik a HáTé - Menj innen te veréb klasszikusnak számító nótája volt, a másik pedig a Halálos Árnyék címû thriller Stephen Kingtõl, mivel annak is ilyesmi madaras a borítója; mind1. Lényeg, hogy állatira furcsálltam a dolgot; még jó hogy utána kellett járnom…
Elõzetes értekezések alapján buszra pattantunk spanommal - irány Csorna. Most kivételesen nem a város másik végében fellelhetõ Boxi-ba igyekeztünk, ez alkalommal a mûvház volt a cél. Szakadó esõben állítottunk be, nem sokkal kapunyitás elõtt. Közben, hogy ne unatkozzunk, mintegy hangulatfokozó elemként a szomszédos parkból békés tüntetõ emberek hangját hozta a szél…
Míg az elsõ banda szerelt (vagy legalábbis ahhoz hasonló tevékenységet végzett) lecsekkoltam a fesztivál egyik szervezõjét, Bognár András, alias Bogeszt. „Bátyám talált fent a padláson egy verebes pecsétet, és úgy döntöttünk, ez tökéletesen megfelel a fesztiválra” Mint az a kettõjük példájából is látszik: nem kell túlbonyolítani a névválasztást. Az alapokból is lehet frappánsat alkotni, így lett ecceri mottójuk a „Veréb is madár” Közben a szervezõduó pár közeli baráttal, haveremberkével kiegészült, akik ilyen-olyan módon segítettek a madaras rendezvényt. Mivel Bogesz készíti a Brigád rajongói oldalát, abszolút nem okozott nehézséget meghívni õket, a többi ’kar pedig már járt Csornán. Az estére vonatkozó elõrejelzései: kábé százon felüli emberre és eszméletlen nagy bulira számítanak itt a mûvházban, mivel Csornán még nem igazán volt ilyen orbitális banzáj. Az elõbb általam is megcsodált, kartonból összeeszkábált óriásveréb még neki is új volt; ma délután hozták kedves haverjai azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az est folyamán szét lehessen majd pogózni szerencsétlen párát. Megemlítette, hogy a fellépõ zenekaroknak hálából, külön erre az alkalomra készítettek egy rendkívül exclusive verebes pálinkát…
Végszóként még hozzátette: reméli, hogy jövõre folytatódik a rendezvény. Elköszöntem tõle, hogy a szövegelés során szervezetembõl eltávozott folyadékmennyiséget pótoljam, a sörpult felé orientálódva. Különben is, már nagyban szivárogtak a népek, és nem kevés ismerõs arcot láttam felbukkanni…
Nyolc órakor kezdett, a nemrég, 2006 januárjában alakult Suicide Pride elnevezésû formáció. Hogy milyen zenét fognak nyomni, az nem is lehetett kérdéses az énekes elöl Madball / hátul NYHC pólóját látva. Magyar nyelven nyomta a kvartett, komoly szövegeléssel, súlyos zenével. Számok közben a basszeros mellett az énekes is le-leugrált a pódiumról, s tekergõ kábelkígyója ellenére is aktívan beszállt a hardcore-dancelõk közé. Utolsó számaikban már fõleg az együttes-közeli haverok segítettek az éneklésbe… Amatõr bandaként párat bakiztak – az például rettentõ funny volt, amikor a lábgép feje beesett és eltûnt a színpad mögött -, de összességében dicsérendõ. Sok sikert a továbbiakban…
A héttagú Enemies of the State (két fúvóssal kiegészülve) produkcióján szinte már fullon volt a terem. Míg egyesek light-osított táncikálással élvezték a zene adta hangulatot, egy punk testvérpár pogószerûen, de mindenképpen önfeledten ropta elöl. A banda két énekese amúgy fel se ment (talán fel sem fért volna) a színpadra, a néppel egybevegyülve nyomta önfeledten. Fináléjukban már négy torokból szállt a hang, a fúvósok is csatlakoztak…
Fõattrakcióként a Brigád lépett színpadra. Rockmaraton-kor már megcsodáltam õket, de nem igazán voltam elragadtatva a zenéjüktõl. Úgy láttam mindenki más igen. Itt, a kisebb és véges helyiségnek köszönhetõen jobban átjött, mint nyáron, bár igazán most se gyõzött meg. Fotózásom alatt azért becsülettel végighallgattam pár számot, meg persze mikor a végsõ verébszétszedési ceremóniában részt vettem…
Jóval Brigádék után, mikor azt hihetné az ember, hogy a brutális módon szétdarabolt óriásveréb utolsó darabjait is eltakarították, kint találkoztam egy csákóval, aki a madár partvissal imitált tarajos fejét szorongatta. J Mint mondta emlékbe viszi, és jövõre már mint kultikus tárgyat hozza vissza…
Gyors átpakker, és jöttek a veszprémi seggfejek. A The Buttholes utolsó anyaga nemrég jelent meg Játék címmel, egy háromszámos kis EP-re kell gondolni. Még a zenekar kezdeti stádiumába hallottam tõlük egy very jófajta demót (plasztikcica, hangyafarm, mtv man, néha meg ilyesmi számokkal), ami fenemód bejött. Akkoriban ultra ska-sított, vidámabb, pergõsebb témákat pedzegettek, ez manapság - amint ez alkalommal is hallottam – kiveszett belõlük. Viszont egyáltalán nem rossz zene, csak megkomolyodtak…
Utolsónak egy ska-punk megnevezésû csapat játszott Várpalotáról, õk voltak a Végállomás. Levezetõnek megfelelt, de igazi hangulatot nem generált, fõleg így a vége fele, amikor az emberek vagy kint lézengtek a hely elõtt, félrészegen sörrel a kezünkben, vagy már haza is mentek.
A hely lassan kiürült, majd az utómunkálatok végeztével bé is zárt. Mi, és a többi idáig életben (vagy mondjam úgy, ébren?) maradt tag elzarándokoltunk a Boxiba, ami a közös megegyezés fejében az elsõ buszokig nyitva tart. Persze, nem, úgyhogy másfél órás fagyoskodással végeztük a buszállomáson. Bár a szenzációs verébpogóra visszagondolva, még így is simán megérte…
Murphy
Friss zenei hírek
10.26. |
10.25. |
10.24. |
10.23. |
10.22. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
A38, Aurora, Azfeszt, Beyond, Csorna, Dalriada, Empty Graves, Extrém metal, Folk, Hammer Concerts, Indie rock, ingyen letölthet?, József Attila, képek, Leander Rising, lemezbemutató, Magyarország, Nail Records, Nikson, nyereményjáték, Phoenix RT, Piramis, Progresszív metal, Quimby, Rockmaraton, új EP, új gitáros, V2 Music Club, videoklip, Wrong Side Of The WallRe: Verébfeszt: Öt banda kontra óriásveréb (Értékelés: 1) Szerző: anna Megjelent: 2006. november 16. csütörtök, 19:01 (Profil | Üzenet küldése) |
ez Enemies of the State nevü zenekar nevét így írják nem úgy hogy Enemy of the state!!!! :) |