Paradigm Shift interjú Folyi Krisztiánnal

Kárhozottak Királyn?je - 2013. szeptember 19. csütörtök, 19:18

Underground körökben egy újabb tehetséges, fiatal zenekar neve terjeng, így bukkantam rá én is a négyf?s csapatra. Ismer?sök hüledeztek, hogy „azannya, ez súlyos!”, így már csak utánanéztem én is. Másrészt a Zúzda Tehetségkutató gy?ztes zenekaráról beszélünk, már önmagában ez is megért egy interjút, és nem is csalódtam. Rájuk nincs más szó, csak az hogy unikum. Eredetr?l, zenér?l, zenekarról, és még sok minden másról faggattam ki Folyi Krisztiánt, a zenekar f?emberét.

Reklám:

- El?ször is nézzük csak, honnan jöttök.

- Sopronból. :P

- Akkor alapvet?en a "soproni fiúk szerencsét próbálnak a nagy-nagy Budapesten" c. történetr?l beszélünk?

- Igen, de sokkal jobb Pesten játszani! Itt nem csak a punkot meg a báli zenét értékelik…

- Ezt így, egyszer?en eldöntöttétek, hogy akkor irány Budapest, és lesz, ami lesz?

- Igen, végül is úgy álltunk hozzá, hogy veszteni nem vesztünk semmit. El?z? évben is játszottunk párszor Pesten és mindegyik jó élmény volt, abból indultunk ki, hogy ha csak egy forduló is jön össze, bulinak mindenképpen jó lesz:)

Paradigm Shift

- A Zúzda Tehetségkutató is ilyen "úgy sincs veszteni valónk" alapon jött?

- Igen, így álltunk hozzá. Valami már kellett, kicsit kimozdulni otthonról, nem reménykedtünk igazából semmiben, f?leg instrumentális zenekarként, azt pedig nem is mertük gondolni, hogy az els? helyig jutunk. F?leg ahogy hallgattuk a zenekarokat, rengeteg jó csapatot volt, így nem volt túl sok az önbizalmunk:)

- Megnyertétek....amihez egyébként gratulálok! Elég er?s visszacsatolás volt?

- Köszönjük szépen! Igen, igazából napok kellettek, hogy felfogjuk:)

- Látod, azt elhiszem… Mit éreztél, amikor kimondták a neveteket? Illetve az érdekelne, hogy ki volt a 'legfélelmetesebb versenytárs', akit?l azért tartottál/tartottatok picit? Ha már sok jó csapatot emlegettél…

- Amikor kimondták a nevünk? El?ször is meglep?dtünk, mert úgy éreztük, az el?z? fordulókhoz képest nem voltunk a toppon, a sok kimaradt próba és a fáradtság miatt. Én például aznap még négykor keltem dolgozni és szinte állva elaludtam a koncerten! A másik érzés a boldogság volt, hogy sikerült, sok év munkája érettbe azon az estén. Kit?l tartottunk a legjobban? Igazából mindenkit?l...Azon az estén tényleg hihetetlenül jó bandák voltak, egyszer?en mindenkinél azt éreztem, hogy hibátlanul, profin m?veli a stílusát és potenciális befutó lehet. Ha csak egyet kell kiemelnem, akkor a My Grand Avenue lenne, akik amellett, hogy nagyon szimpatikus srácok, nagyon ott vannak a topon, meggy?z?désem, ha nem itthon zenélnének, már a tv-ben néznénk a klipjeiket. Nagyon összerakott produkciót hoztak, minden téren, szóval én komoly esélyesnek tartottam ?ket.

- És mit gondolsz, miért pont ti? Itthon nincs is (már) igazán prog színtér, sem zenekar (a Perfect Symmetry kivételével), pláne nem instrumentális formáció, úgyhogy én kíváncsi lennék a véleményedre.

- Ezt nehéz nekünk megítélni...Inkább a zs?ri tudja. Szóval erre nem igazán tudok érdemben válaszolni. Amúgy valóban, itthon tényleg elég halott ez a m?faj, bár szerencsére a Special Providence-t ki tudom emelni, nekik hála az égnek eléggé fut a szekér, szóval van remény hogy kell? gyakorlással, fejl?déssel, türelemmel, szorgalommal szélesebb rétegekhez is el lehet juttatni egy progresszívebb, instrumentális zenét. Bár mi soha nem a mennyiségre vagy a "befutásra" mentünk, inkább a zenélés, a csapat és hogy örömet szerezzünk pár embernek, ez volt a lényeg.

- Sajnos róluk (Special Providence) még nem hallottam, de akkor újfent van pótolnivalóm... Viszont ez az instrumentalitás… Ez tudatos döntés volt, vagy csak nem akadt elég jó énekes?

- Az els? terv az instrumentális vonal volt, de visszagondolva, az akkori zenéink ilyen formában nem állták meg a helyüket, túl üresek voltak, csak riffek és szólók egymás után. De hát id?vel látja az ember, ahogyan fejl?dik és változik a gondolkodása. Otthon az instrumentális zenén általában eléggé megütköznek az emberek, mintha marslakók lennének a színpadon, úgy gondolják, mintha nem lenne "kész" a zenekar. Nem egyszer el?fordult, hogy a zenénk ismerete nélkül koncert el?tt szemt?l szembe kinevettek, hogy ének nélkül állunk a színpadra, persze, a buli végére általában ez megváltozott. Ezért ha lehet így fogalmazni, engedtünk a nyomásnak és énekes keresésbe fogtunk, így találtunk rá Kuslics Fecóra, akivel egy nagyon jó évet zenélt végig a zenekar. Bár azokban az id?kben sem váltottunk teljesen csak énekes szerzeményekre, a m?sor szerves részét képezte egy instrumentális blokk is. Fecó id?hiány miatt kilépett a zenekarból, mi pedig egy rövid énekes keresgéléssel töltött id? után úgy döntöttünk, marad az instrumentális vonal, ha esetleg találunk egy nagyon jó adottságú, jó hozzáállású énekest, akkor újra lesz énekes vonal, de ez már nem kizárólagos cél többé. Az új instrumentális korszak kezdésével járt az is, hogy a régi számokat át kellett írni, plusz szólamokkal gazdagítani, hogy ének nélkül is megállják a helyüket, illetve hogy mi is változtunk és n?ttek az elvárásaink. Ez az újragondolás még jelenleg is folyik, mert soha nem tudunk megelégedni magunkkal, állandóan változtatunk a zenén:)

- Amit én eddig hallottam, az abszolút megállja a helyét, és akkor még finoman fogalmaztam. A „La Dolce Vita” c. dalotokról beszélek… Szerintem zseniális! Mikor érkezik a többi dal? Kifejezetten kíváncsi vagyok, milyen lesz egy teljes Paradigma lemez!

- Nagyon örülök, hogy így látod, pedig a La Dolce Vita-ban szerintem még vannak "üresjáratok", töltelék részek, még abban a három percben is, amit megfilmesítettünk bel?le (amúgy hosszabb a szám), így már gondolkodom annak is egy új, elég meglep? átiratán. Milyen lesz egy Paradigma lemez? Remélem, jó! Még javában tárgyaljuk hogy mik változzanak, még mik kerüljenek a dalokba, mert úgy érezzük, nem elég jók, még kell beléjük valami plusz. Szeretném, ha minél színesebb, ha csak pillanatképekben is, de sok stíluson átível?, kell?en hangulatos, technikás és zenei lenne. Az biztos, hogy a brutál metáltól a bossa nován, klasszikus zenén át az egészen friss, kicsit elektronikusabb szintikig lesz benne minden.

- Még ennyire az út elején jártok? Akkor mib?l áll össze egy Paradigma koncert, és kik szoktak lejárni rá?

- Igen, még ennyire. Mivel csak pár hete volt a dönt?, így még nem sok id?nk volt komolyabban nekiállni. El?tte is terveztünk egy felvételt, igaz, nem lemezt, csak úgy két-három számot, így viszont rögtön több zenét kell "rendbe rakni", s?t most már valami koncepción is kell gondolkodni és sajnos a köztem és a zenekar közötti nagy távolság sem segíti a dolgot. Egy Paradigma koncert csak saját számokból áll, próbáljuk minél változatosabb zenékkel megtölteni a m?sort, ami természetesen állandóan formálódik, jelenleg a büszkeségünk a Zúzdára készített több számból, valamint friss ötletekb?l összegyúrt maratoni kollázs, amit még mindig rettegve játszunk:) Igazából a koncertjeinkre egy nagyon sz?k réteg jön tudatosan, ?k vagy barátok, illetve szerencsére most már vannak olyan emberek, akik zenét hallgatni jönnek el. És ez a nem mindegy, ez számunkra a legnagyobb elismerés. Sajnos elég nehéz nekünk egy szilárd koncertre járó közönséget összehozni, mivel valljuk be, amit mi csinálunk, nem éppen egy buli zene. Nem lehet rá ugrálni, együtt énekelni stb. ráadásul els?re töménynek is t?nhet, valamint a színpadi mozgáskultúránk sem egy hatalmas show, a hangszerünkkel vagyunk elfoglalva, az ugrálás és egyéb show elemek nem nagyon mennek nekünk. De reméljük, id?vel egyre inkább szélesedik majd az a réteg, aki nem csak bulizni, hanem zenét hallgatni is jön el.

- Igen. Épp ezt akartam írni, hogy manapság a koncertbandákra és a buli zenekarokra is rájár a rúd.... Remélem azért, hogy kialakul egy stabil rajongói bázisotok! Akkor végül megkérnélek, hogy mondj 3 gitárost és 3 örökzöld albumot, ami meghatározta az eddigi zenei életedet.

- David Gilmour, John Petrucci, Szabó Sándor, és ha szabad egy negyediket, a volt klasszikusgitár tanárom, Rajnai Gábor. Lemezek pedig: Pink Floyd - Darkside of the Moon, Division Bell (írhatnám szinte az összeset), Dream Theater: Images and Words (itt is írhatnám szinte mindet).

Paradigm Shift