Vége az instrumentális id?szaknak? - Hybrid Reality interjú

Kárhozottak Királyn?je - 2013. október 17. csütörtök, 07:00    

Kulutácz Endre „Len”Új Hybrid Reality EP jelenik meg hamarosan Nexus of Eden címmel. Ennek kapcsán beszélgettünk ismét Kulutácz Endre „Len”-nel, akit januárban még az el?z? EP-r?l kérdeztünk.

Reklám:

- Majdnem napra pontosan 9 hónap telt el, hogy utoljára beszélgettünk az Infinity EP kapcsán. Azóta mi változott? Említetted, hogy úgymond "könnyedebb vizekre evezel" a következ? hangzóanyaggal... Ez miben nyilvánul meg?

- Igen, már akkor tervezgettem, hogy kicsit más irányba próbálok elindulni a saját zenémmel és igazából ez sikerült is. A legnagyobb változás az, hogy ez az EP nem instrumentális. Már persze a bonus dalt és a Haiiro cím? kis átvezet?t leszámítva. Az Infinity-n hagytam egy kis "szabadságot" a hallgatóknak, hogy úgy értelmezzék a tételeket, ahogy nekik az a dallamvilággal átjön. Itt viszont konkrét mondanivalóm van. A zene meg?rizte a régi atmoszférát, viszont nem olyan lagymatag és komor, mint az el?z? négyes. Nagyon dinamikus és sokkal szerethet?bb talán az összes szám, mint ezel?tt bármelyik.

- Igen, ezt észrevettem, egyet is értek. A januári interjúban még siránkoztál, hogy nem tudsz énekelni, most meg egész korrekt screamelést hallhatunk t?led. Ezt csak most szándékoztad megmutatni az új dalokban?

- Énekelni továbbra sem tudok. (röhögés) Akkor még a hörg?s dolgaimban se nagyon bíztam. Nyáron, a Heroes Never Die EP készítése során hallottam vissza el?ször a hangomat és akkor bátorodtam fel úgy igazán. Persze van még b?ven mit tanulnom.

- A többiek, a zenekar, a barátok, mit szóltak hogy hörögsz? Illetve hogy most nem instrumentális szerzemények kaptak helyet az EP-n? Az érzékeny Lenike után megdöbbent? lehetett hallani hogy milyen a Lenhárdos durvulat, hehe!

- Az hogy nem instrumentális, mindenképp pozitív irányba mozdította a véleményeket. A közeli barátok, akik mindig hallhatták a friss demókat, er?s egyetértéssel bólogattak és veregették a vállamat, hogy jó úton haladok. Így bátorkodtam kiadni nyáron a Prometheust. Nagy meglepetés volt, hogy megszólaltam, és az is hogy hogyan. Természetesen párszor azt is megkaptam, hogy ez csak üvöltözés... Én személy szerint imádom a hörg?s témákat. Néha több érzést ki lehet fejezni vele, mint az énekléssel, de ez persze témafügg?. Dallamot nyilván nem igazán tud az ember ilyen úton kicsikarni magából, de így legalább több szerepet kap maga a zene. Másrészt pedig olyan emberek is kipróbálhatják magukat énekesként, akiknek nincs épp angyali hangjuk, hiszen hörögni bárki képes megtanulni. Gyakorlás, technika és elszántság kérdése.

- Azért ez nem teljesen igaz. Aki eleve szépen énekel tisztán, annak a hörgés is könnyebben megy, a saját példám okán mondom, mert énekelek és hörgök is párhuzamosan. Te átlagosan mennyit gyakorolsz?

- Az az igazság, hogy sokkal kevesebbet, mint kellene. Vannak id?szakok, amikor próbákon kívül soha. A Heroes Never Die feloszlása és a Hybrid próbák kezdete között, gyakorlatilag csak a stúdiózás során kajabáltam. Nem épp az én példámat kellene követni!

- Nos, ha a koncerteket er?lködés és sérülés nélkül akarod végighörögni akkor ajánlatos lenne… Közben felt?nt valami, ahogy a számok címeit nézegettem. Purgathory, Nemesis Inside. Mi foglalkoztatott éppen dalírás közben? Most konkrét mondanivalót sejtek a dalcímek mögött, az Infinity-vel ellentétben.

- Nem igazán szoktam er?lködni. Igen, ezt említettem is, konkrét témáim vannak. Közhelyesen hangzik és talán az is, de a jelenkor problémáival, vagyis inkább a hülyeségeivel foglalkoztam. A Wings of Grace a legegyszer?bb, egy konkrét háborúellenes szöveg. Egyszer?en nem vagyok képes felfogni, hogy egy olyan korban, ahol már nagy problémákat és rejtélyeket tudnánk/kellene megoldani, miért vagyunk még ostoba nemzetközi érdekekkel elfoglalva. Nagyon bosszant. A Purgathory, purgatórium egy szimbólum. Hajlamosak vagyunk lapos, unalmas, tartalmatlan és céltalan életet élni és csak úgy lebegni a semmiben, miközben szenvedünk. A Prometheus szintén szimbolikus téma. Prométeusz a fejl?dés szimbóluma, elhozta a lehet?séget, amit a t?z testesít meg. De mi a t?zzel felégettük a világot ahelyett, hogy megöleltük volna egymást a melegében, vagy éjszakákat töltöttünk volna alkotással a fényében. A Nemesis Inside egy közös dal lett volna a Watch My Dying énekes Veres Gáborral, de id?hiány és magánéleti dolgok miatt végül nem jött össze a dolog. Már legalább hatszor átírtam azt a nótát is... Úgyhogy végül is jobbnak láttam így instrumentálisan is kiadni. Skizofrén szöveget kapott volna amúgy, ahol az egyik személyiséget Gábor adta volna el?, a másikat én. Talán a nagylemezen összejön.

- Na, egy Gáboros duett-hörgést én is nagyon szívesen meghallgatnék! Reméljük összejön....és akkor mennyi id? alatt íródott meg az EP? Valamint hogyan foglalja össze mindezt a Nexus of Eden cím?

- A Nexus of Eden is szimbolikus. A nexus egy lelki kapcsolat, egy csatorna. Nos, ezt a csatornát próbáltam keresni az "édenhez"... a tökéletességhez. Szóval lényegében ez az EP az útkeresésr?l szólt. Szerettem volna megtalálni valamit és ez sikerült is. Az alaptémák már április-május környékén megvoltak, de újra és újra átírtam az összes dalt. A Purgathory-nak volt egy el?z? verziója, amit egy az egyben kidobtam és egy teljesen új dalt írtam helyette ugyanezekkel az érzésekkel. A Wings of Grace pedig épp hogy csak két hete született. Egyik reggel úgy keltem fel, hogy ez a lemez, még mindig nincs kész. Töröltem a korábbi els? számot és egy nap alatt összeraktam az új zenét, aztán még egy délel?tt alatt a dalszöveget és a vokált. Ez lett a kedvenc dalom az EP-n.

Hybrid Reality- Értem... és akkor ez él?ben hogy fog megszólalni? Pontosan kik is a koncertzenekar tagjai? ?k magukénak érzik már a szerzeményeidet, esetleg részt vettek a dalszerzésben is? Ugyanis nov. 3-án sor kerül a bemutatkozó koncertre Pécsett.

- Lényegében ugyanúgy marad a dolog szólóprojekt szinten, csak van egy session felállás is, amivel színpadra viszem a dolgot. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kapnak szabadságot. Úgy variálják a sávjaikat, ahogy akarják. Szabó Kata (dob) és Szegvári Bandi (gitár) ismer?sek lehetnek pár embernek még a Message from the Otherside-os id?szakból, illetve Bandi velem volt a Heroes Never Die-ban is. Nem igazán tudom elképzelni nélküle a zenei jöv?met. A sample, szinti/zongora témákat egy gyerekkori cimborám, Osztrocska Dávid szólaltatja meg. Sokáig úgy volt, hogy mindent felvételr?l intéz majd Kata, de kényelmesebb mindenkinek így hogy Dávid is velünk van. Korábban még soha nem játszott semmilyen hangszeren, csak úgy jött a semmib?l az ötlet, hogy mi lenne ha ? is beszállna. Úgy másfél hónapja foglalkozik a dologgal, de már most teljesen korrekt. A negyedik tag pedig a Ska-Pécs tribute zenekar basszusgitárosa, Poulet Dániel.

- ...és feltételezem ez így is marad, mert vannak még b?ven dalaid és ötleteid, hiszen fentebb egy nagylemezt emlegettél. Mit tervezel még?

- Szeretném egy kicsit frissíteni az eszköztáramat, új effektek, új gitár... és közben persze folyamatosan írom az új dalokat. Van már dizájn ötletem és alakul már az összkép is, de nagyon korai lenne még konkrétumokról beszélni. Egyel?re most szeretnék koncertezni ezekkel a nótákkal, szeretnék pár új covert készíteni, és tervben van egy újabb klip is az egyik Nexus számhoz.

- Akkor nincs más hátra, mint hogy jó bulit és sok sikert kívánjak! Szeretnél még hozzáf?zni valamit?

- Nem-nem. A buli kétségtelenül jó lesz! Köszönöm szépen hogy itt lehettem!

Írta: Kárhozottak Királyn?je

2013-10-14



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez