„Soha nincs a Story-nak vége... vagyis újjáalakult a gy?ri Story zenekar!”

Ahogy a fiúk felzúdultak a színpadra, és belecsaptak abba a thrash-power zenébe, ami aztán az elkövetkezend? pár évben meghatározó volt számomra, s talán nem csak számomra, elszabadult a pokol. Emlékezetem szerint a négyes beleadott mindent, és az egyébkét addig ismeretlen dalok a maguk intenzitásával, fogósságával, és a roppant jó szövegekkel megnyertek maguknak, így hát heveny nyakfájással pihenhettem végig a következ? banda koncertjét. Számomra itt kezd?dött a gy?ri illet?ség? fogat története, természetesen a Story ennél régebbre nyúlik vissza: 1988-tól létezik a zenekar – kezdi a történetet Vincze Péter szólógitáros az adyvárosi próbaterem félhomályában, ahol a teljes zenekarral ültünk le megbeszélni, mi is történt velük az elmúlt tíz éveben, s mi vezetett el végül ehhez a naphoz. Az enyhén kaotikus helyszínen néhány szék, és egyéb ideiglenes ül?alkalmatosság segítségével helyeztük magunkat kényelembe. - Sok tagcserén mentünk keresztül. Ami hozta, amit hozni kellett, 1994-tól, azzal a felállással mentünk egyre feljebb. Lemezek is jelentek meg, 99-ben, illetve 2000-ben, (Kontroll és Killennium), illetve videóklippek.

1995-ben a Megtiporva is az volt, az els? hivatalos kiadványunk, ami kiadónál jött ki, igaz csak kazettán, kétszáz példányban. - Teszi hozzá Richnowsky Emánuel dobos, majd rövidesen Macher Zoltán basszusgitáros-énekes veszi át a szót:  talán ott kellene kezdeni, hogy 1994-ben jött össze igazán a zenekar, akkor lettünk négy f?sek. - El?tte, ahogy azt a zenekar honlapján is olvashatjátok, öt tagból állt a banda, akkor még Schafer Ferenc énekelt, aki zenei nézeteltérések miatt lépett ki, ekkor a Story többi tagja demokratikus módszerrel önkéntesen jelölte ki Zolit hogy vegye át a vokális teend?ket is, aki, hallgatva a hívó szóra, végül ráállt a dologra, majd már egy új basszusgitárossal, Polgár Péterrel, aki Paveszka Zsolt helyére érkezett - elmentünk Szombathelyre a Vida Feri stúdiójába, aztán felvettük az említett Megtiporva demót. Ez talán inkább még annak számít, mint nagylemeznek. Ezen már mondhatni egy kiforrottabb stílusú zenét játszunk, saját bevallásunk szerint. - Nevetés hangzik fel a háttérb?l.

- Egy évvel kés?bb az A-klubban csináltunk egy újabbat, amit egyszerre játszottunk fel, kvázi egy él? felvételr?l van szó. Ezen a barátaink vokáloznak, illetve az Aurórából a Vigi is beszállt egy dal erejéig ebbe a felvételbe. Ennek hatására kezdtünk el egyre aktívabban koncertezni, elég sokat játszottunk. Aztán 1998-ban alakult egy gy?ri kiadó, a(z) – azóta sajnálatosan, és elég gyorsan megboldogult - Nephilim Records, akik felkaroltak minket, ennek folyományaként jelent meg az els? lemez 1999-ben, ez lett a Kontroll. Itt indult be végül is a zenekar szekere, hiszen lehet?ség nyílt arra, hogy a Pokolgéppel, illetve a Tankcsapdával is végigjárjuk az országot. Ez hatalmas tapasztalatot, és természetesen hatalmas élményt jelentett, amellett, hogy a nagyobb közönség is megismert bennünket. A következ? évben a stílus legjobb stúdiójában a HSB-ben rögzítettük a Killennium lemezt, amit a hangzásunkat tekintve is még profibban vehettünk fel. A következ? években mentek a koncertek, sokfelé felléptünk, egészen 2002-ig, amikor a metal zene berkeiben belül elkezdtünk megérezni egy hullámvölgyet, de nem csak mi, hanem a színtéren szinte mindenki, amivel együtt (szinte) lehetetlenné vált a koncertezés, így ekkor úgy döntöttünk, hogy csinálunk egy búcsúkoncertet, mert annak nem láttuk értelmét, hogy úgy, olyan körülmények között csináljuk tovább, ami kvázi visszalépésnek min?sül, illetve hát nem méltó ahhoz, amit a zenekar az el?z? években elért. Mivel, ahogy szó volt róla, megtapasztalhattuk, hogy milyen nagy helyszíneken, nagy közönség el?tt, profi körülmények között fellépni, nem szerettünk volna visszatérni a kis pubokba, ahol nincsenek meg az említett feltételek. Szóval úgy döntöttünk, hogy 2003-ban megcsináljuk a búcsúkoncertet...

Másik hang hallatszik, Emil, aki a zenekar él? kalendáriuma, mindenre emlékszik – mondja róla Zoli, szólal meg: 2002 október 11. Pénteki nap volt! -Erre a koncertre a József Attila m?vel?dési házban került sor, a srácok természetesen kitettek magukért, elsöpr? erej? bulit adtak. Rájuk egyébként is jellemz? volt a lehengerl? fellépés, ami nem csak a zenek fajsúlyosságából adódott, de a játék intenzitásából is! Az esemény után úgy éreztem, a zenekar feloszlása olyan ?rt hagy majd maga után, amit semmi más banda nem fog tudni betölteni. A koncertjeik azokban az években meghatározó eseményi voltak az életünknek. (Talán beszélhetek minden olyan gy?ri rockrajongó nevében, akik abban az id?szakban notórius koncertre járók voltak. Még mindig felrémlik el?ttem  néhány arc.)

Majd négy év „éhezés” után azonban felröppent a hír, hogy a Pokolgép el?tt újra el lehet csípni a bandát a Vasasban. Akkor reménykedtem, hogy újjáalakulásról van szó. Eképp emlékezik erre Zoli, és fejezi be a banda rövid történetét: - 2006 Február 11-én adódott egy újabb lehet?ség, hogy fellépjünk, mégpedig a Pokolgép el?tt a Vasas m?vel?dési házban, ami szerintünk nagyon jól sikerült. Nagyon pozitív plusz löketet kaptunk ett?l. Viszont magánéleti dolgok miatt újra elt?ntünk több évre!

Ezt sajnos mi, rajongók is észrevettük, és sajnáltuk is. Azonban pár hónapja összefutottam Emillel a zenekarból, ami egyébként egyáltalán nem megy ritkaságszámba, és elújságolt egy nagyszer? hírt, miszerint a zenekar újra próbál. - Újra egymásra találtunk. - Mondja Zoli - Arra már nem emlékszem, hogy ki kit hívott fel, és kérdezte meg, hogy van-e kedvünk újra együtt zenélgetni, viszont a végeredmény egyértelm?, itt vagyunk, rendszeres próbák vannak, és annyit elárulhatok, hogy készülünk egy nagyobb visszatér? eseményre is. Ennek a részletei azonban még nem nyilvánosak, talán annyi, hogy erre valamikor ?sszel fog sor kerülni, novemberre várható, és hát sok meglepetéssel készülünk, amik reményeink szerint össze is fognak jönni. Megvan már a m?sor is, ami szintén titok, ezt gyakoroljuk g?zer?vel. Amellett persze, hogy új dalokat is írunk. Petinek egyébként nagyon sok ötlete van, mi meg próbálunk lépést tartani vele. Az talán nem titok, hogy nem lettünk lanyhábbak, nem vettünk fel nyugdíjas tempót, elég húzós, er?s dalok vannak készül?ben. Van viszont egy akusztikusabb témánk is, ami a két lemezt hallva nyilván nem olyan meglep?, de azt még nem tudjuk, hogy ebb?l végül egy önálló dal születik majd, vagy másképp kerül felhasználásra. Illetve hát annak idején, amikor a kiadónk megsz?nt, már szinte teljesen kész voltunk egy harmadik lemez anyagával, ami végül nem került felvételre, de azokról a dalokról sem feledkeztünk meg nyilván. Fogunk is ezek közül játszani ezen a jöv?beli koncerten. Amellett viszont a média világa annyira elszaladt, annyi minden történt az elmúlt években, közösségi oldalak, videómegosztók és a többi, hogy valószín?leg nem fogjuk a számokat kézzel fogható formában kiadni, inkább igyekszünk ?ket felvenni, és a rendelkezésre álló csatornákon keresztül terjeszteni. Ezek persze még csak tervek, semmi sem végleges. Megvannak a dalok, így az új témákkal együtt is elég nagy a repertoár. De ami a lényeg, hogy újra élvezzük az együttlétet. Hiszen enélkül zenélni nem érdemes.

A zenei ötletekr?l Peti is elárult egy keveset: Igen, valóban sok ötlet van a tarsolyban, amik közül lehet szemezgetni. Ezek teljesen új témák, szóval nem sz?kölködünk, azt mondhatjuk. - Majd újra Zoli veszi át a szót: Nálunk amúgy is úgy m?ködött ez a dolog, hogy a Peti hozta a témáit, megmutogatta nekünk a próbákon, az Emil kitalált rá valami dobot, és közösen összeraktuk ?ket, ami közben mindenki beletette a maga ötleteit, megírtam a szöveget, majd mondhatni össze is állt a egy dal végleges változata.

Ez most is így van, igen. - Teszi hozzá Peti. - Ami fontos, hogy viszonylag kevés id?nk van rá, hiszen a család és a munka mellett nekünk ez hobbi. Régebben is az volt ugye, hiszen nem ebb?l éltünk. A mai világban azért a magánéleti dolgok mellett nehéz lépést tartani mindennel. Id?t persze otthon is szakítok rá természetesen, hogy otthon is gyakoroljak, ahogy mindenki. Emilt kivéve. Esetleg párnákon...

Meg dunyhákon... - szól közbe Emil is, mire nevetés tör ki a társaságban, és gyorsan imitálja is, hogy mindenki tudja, mire is gondol!

Ami a lényeg, hogy az évek alatt az ember azért annyira feltölt?dött, hogy az inspirálja. Én rengeteg zenét meghallgattam ez id? alatt, így az ihlet könnyebben is jön, f?leg, ha akarod is csinálni. Egy kis szünet, ami nekünk nem is volt annyira kicsit, segít abban, hogy feltölt?dj, hogy újra kikívánkozzon bel?led a mondanivaló. Az, ami felgyülemlik az id?k alatt. Szerintem most sokkal több jó ötletem van, mint amikor évekig benne voltam folyamatosan a zenélésben.

Ez a szövegekkel is így van. - Veszi át a szót az ügyben illetékes elvtárs. - Ugye mindegyikünk alkotó ember, s az, hogy egy id?re leálltunk, mindegyikünket feltöltött. Persze id?közben írtam egy csomó szöveget, amir?l azt gondoltam, hogy majd valahol, valamikor hely lesz. Ezt nem lehet visszatartani, mert feszít belülr?l, ki akar jönni. Azért a koncerten nem fogjuk a közönséget elárasztani az új témákkal, mert végül is az el nem készült harmadik lemezr?l annak idején is játszottunk dalokat, és talán most is lesz ilyen, minket nem ezekkel ismernek az emberek, és nem is jutottak el a közönséghez. Viszont azt is szeretnénk, ha már itt tartunk, hogy a régi hallgatók mellé megérkezzen az új generáció is.

S hogy ez mennyire igaz,  íme a bizonyíték: Ami még történt velünk – így Zoli -  ugye négyen voltunk, Polgár Peti basszusgitárossal, aki, mivel az utóbbi években beindította a karrierjét Budapesten, már nem rendelkezik elég kapacitással ahhoz, hogy aktívan velünk folytassa a zenélést. Neki is szóltunk persze annak idején, amikor újra összejöttünk, de nem maradna ideje a Story-ra. Gratulált, és örült, hogy így alakultak a dolgaink, és természetesen az is felmerült, hogy azért, ha az id?, és a körülmények megfelelnek, akkor beugrana egy-egy dal erejéig a fellépéseken, de állandóra nem tud visszajönni. Emellett úgy alakult, hogy a fiam id?közben feln?tt, és gitározni kezdett, folyamatosan hallgatta a dalainkat otthon, lépést tartott a zenekarral, és hát nagy vágya volt, hogy zenélhessen velünk, és egyenl?re élvezi is. Tehát így alakult ki az a felállás, hogy ugye Peti az egyik gitáros, Zozo a másik, Emil dobol, én pedig elkezdtem basszusgitáron játszani az ének mellett. Úgy vettem észre egyébként, hogy így pontosabbak tudunk lenni, mert a két gitáros jobban tud figyelni egymásra, nem kell figyelni még mellette az énekre is, és a Zozo is bele tud tenni olyasmiket a Peti játéka mellé, ami nekem annak idején az ének mellett nem ment.

Zoli, mivel kitartóan vitte a stafétát az egész kihallgatás alatt, úgy vettem észre, egy kis pihenésre vágyik, így megkértem említett újonnan érkezett tanút, hogy szólaljon meg ? is, ossza meg velünk, ? hogy látja az eseményeket: 1999-ben születtem, a Kontroll lemezzel együtt (nevetés). Eleinte apáék nem pont ilyen zenékkel neveltek, de azért ment otthon ez is, és a kocsiban is, szóval ha nem akartam volna is találkozom a rockkal, metallal. Így már hat évesen is szívesen hallgattam akár a Metallica-t is.

Illetve ott volt azon a 2006-os koncertünkön is, a Pokolgéppel. - Teszi hozzá azért a büszke apuka, majd Zozo folytatja: Pont ezt akartam mondani, ebben nekem az a jó érzés, hogy akkor még hat évesen néz?ként voltam ott a Story koncerten, most pedig már a színpadon fogok játszani velük. Nyolc éves koromban írattak be apáék gitározni, klasszikus gitáron tanultam, viszont volt egy pár éves id?szak, amikor nem ment annyira a dolog, meg más volt a men? a suliban, de két és fél éve újra elkezdtem önállóan gitározni, a gy?ri rock életben megismerkedtem emberekkel, sok zenekarban játszottam, nem mondom, hogy sok ember el?tt, de tudtam közben ismeretségeket szerezni. Apa ugye látta, hogy miket csinálok, gitározgatok, otthon dalokat is csináltam számítógépen. Neki tetszettek ezek a dolgok, így merült fel végül is a lehet?ség, hogy most én legyek a gitárosuk. Persze éltem is a lehet?séggel. (nevet). Megpróbálok a dalszerzésbe is belefolyni, minél jobban. - Azt, hogy ez mennyire jelenti az újabb metal zenei vonulatok jelentkezését a banda zenéjében, Zoli vázolja fel: Ahhoz talán még friss a Zozo tagsága, hogy belevigye az új zenéket a Story-ba. A másik fele, hogy úgy alakult, hogy ? ezt az old school thrash vonalat képviseli, amit mi is, így ez azért annyira nem áll távol t?lünk. - Zozo közben a háttérben szemöldökét felvonva ingatja a fejét. - Az a ránk jellemz? íz mindenképp megmarad, ami eddig is jelen volt, hiszen a Peti témái sem lettek egészen mások, mint régen. Persze hallgat ? is mindenféle zenét, ami azért hatással van rá, viszont nem hiszem, hogy metalcore dalokat fogunk a jöv?ben kiadni. Én pedig a szövegek kapcsán is megmaradtam azoknál a témáknál, amikr?l annak idején is írtam. Viszont annyi mindenesetre elmondható, hogy friss lendületet hozott a fiam a zenekarba, arra késztetve minket, hogy mi is felpörgessük a tempót.

Ez azonban egyenl?re csak a próbaterem falai közt érzékelhet?, tehát a manifesztációig várhatunk, legalább az említett novemberi eseményig, amir?l ugye még nem árultak el a fiúk semmit, de amint új információkkal szolgálhatunk err?l – és peresz egyebekr?l is – azonnal megosztjuk Veletek, kedves olvasók, és rajongók. Addig is látogassatok el kedvenc közösségi oldalatokra, és keressétek meg a Story zenekar hivatalos oldalát, majd lájkoljátok, hogy minél több friss infóhoz jussatok, minél hamarabb. Emellett természetesen örülnének a fiúk, ha ezek az örömteli hírek minél több régi rajongóhoz eljutnának, reméljük, ehhez mindannyian hozzá tudunk járulni. Köszönöm a figyelmet, találkozunk hamarosan!

Atilla