Ünnep a Barba Negrában - Vazul Vére beszámoló

Hosszú sor kígyózott a Barba Negra el?tt, aminek ?szintén örültem, igaz hogy emiatt a kezdés kicsit csúszott, a népeknek meg kicsit várnia kellett, de remélem, hogy mindenki az els? hangtól hallotta ezt a csodát… Nagyon tetszet?s volt, ahogyan elkezd?dött az el?adás, a hatalmas háttérvásznon sorban peregtek a szerepl?k arcképei és nevei, s közben a narrátor hangja nyitotta meg el?ttünk a történetet. Sajnos a technika ördöge megtréfálta a bemutatkozós jelenetet, és a vetítés csöppet elcsúszhatott a felvezet? zenéhez képest, mert amikor egymásutánban színpadra léptek a szerepl?k, hogy átvegyék kosztümjeiket, ezzel „belépve a szerepbe”, még az el?z? szerepl? képe volt a vásznon. No de sebaj, ez nem vont le semmit a m? értékéb?l, a hiba gyorsan korrigálva lett.  A nyitó jelentben az öreg és fáradt Istvánt láttuk, ahogyan országa jöv?je fölött mereng, majd rábízza a koronát az álnok Orseolo Péterre, aki alattomosan a bizalmába férk?zik, hogy aztán… De itt be is fejezném a technikai jelleg? elemezgetést és a sztori leírását, legyen ajándék és meglepetés minden néz?nek.

Sokkal fontosabbnak tartom kiemelni azt, amir?l az egész történet szól. Az összefogásról, az ?svallás erejér?l, amely összefogja a magyar népet, hogy amíg hiszünk, fennmaradunk. Ahogy elindult a narráció, mintha minden hétköznapi gondolatot kihúztak volna a fejemb?l, valami egészen különleges, spirituális utazás vette kezdetét, amelyben az elfeledtetett h?sök mindennapi emberek, és mi beléphettünk közéjük, érezhettük a félelmeiket, fájdalmukat, örömeiket. Ahogy körülnéztem a néz?téren, mindenütt tágra nyílt szemeket, átszellemült arcokat láttam, és valószín?leg az én arcom is hasonlót tükrözhetett…Nagyon nehezen emelhet? ki bárki is a kilenc f?szerepl? közül, mert mindannyian zseniálisak voltak, de akik mégis, azokat a miatt a plusz miatt érdemes, amit hozzátettek az énekteljesítményhez a színészi játékukkal. „Kicsi” Orseolo Péterét legszívesebben megütöttem volna, annyira életh?en hozta az áruló király karakterét. Egy alsó hangon is kb. 160 valahány centis pasiról van szó, aki fennhéjazva, színarany ruhában, a mellét verve, eget renget? hangon úgy ordítja, hogy „Térdre! Itt szolga leszel!”, hogy a vér megfagy bennem, aztán úgy felmegy a pumpa, hogy legszívesebben lepofoznám a színpadról. Még láncos kutyája is van, egy zseniális táncos el?adásában. Aztán ott van a Jósa Tomi által megformált Torda. A sz?rmemellényben, botra támaszkodva botorkáló öreg táltos figuráját mintha rá írták volna az Égiek, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy méltó utódja Deák Bill Tordájának… Azért van kraft az „öregben”… Jósa úr elképeszt? ?ser?t sugárzott mindenével, a hangjával, egyszer?en elementáris volt, f?leg azokban a jelenetekben, amelyekben a fiatal Leventét tanítja és segíti, és nem mellesleg, amikor duettet énekel vele.

És igen, Levente herceg. Schroti alakításában a karakter valami olyan pluszt kapott, amit nem lehet látni, megmagyarázni, csak érezni. Fenséges, er?s és tiszta volt végig. Most is csak azt tudom mondani, mint Tordánál, hogy ez a szerep rá íródott, az ? er?s, szabadságvágyó lelkületéhez szabták, teljesen át tudott lényegülni Leventévé. ? a darab központi figurája, hiszen Vazul fiaként az ?svallás továbbviv?je, s mindenki azon munkálkodik, hogy ?t terelgesse az úton, amit követni akar. Az apja, Vazul életében és halála után is mellette van, Torda a bölcs tanácsaival segíti, Hajnal, a szerelme pedig visszavárja útjáról. Mindezt úgy, ahogy volt, elhittem, és úgy sodort magával a zene, a hang, a látvány, hogy azt sem tudtam sírjak-e vagy nevessek.  Hajnalról is szeretnék külön szót ejteni. Megformálója, Kosik Anita egy fiatal színészn?, elképeszt? talentummal megáldva. Az egész darabból az egyik kedvencem a Leventéhez szóló dala, amely az Eltévedt angyal címet viseli. Abban a táncos jelentben hangzik el, amikor a szerelmesek búcsúzkodnak, és mintegy útravalóul egymásnak adják a szüzességüket. A hosszú, bizonytalan id?re való elválás fájdalmát ilyen katartikusan megjeleníteni nehezen tudná más, és Anita végig remekel, mint ahogyan Schroti is. Végül, de nem utolsó sorban, éltetném kicsit a tánckart is, mert ?k épp olyan fontos láncszemei, illetve tartópillérei voltak az el?adásnak, mint az énekesek. De szó szerint. Látványos, pontosan koreografált jelenetekben csillogtatták meg a tehetségüket. Varázslatos volt, pláne a folyamatos háttérvetítéssel együtt.  Legvégül a fináléban az Él? Forrás cím? dal úgy hangzott el, hogy a kilenc énekes ég? fáklyákat tartva vonult be a néz?k közé, és tartott mindez a dal végéig. Perceken át tartó vastaps volt az állva éljenz? közönség hálája.

A videót Scholtz Gyula készítette

Összességében azt gondolom, remekm? született. Méltó darabja a magyar rockzenének és zeneirodalomnak. Olyan fülbemászó, könnyen érthet? és megragadó dalokkal, amiket kés?bb is örömmel hallgatunk majd, hiszen CD-n is kapható lesz a betétdalok gy?jteménye. Akiket nem említettem név szerint, nem azért nem, mert bármivel is kevesebbet tettek volna hozzá az el?adáshoz. F?hajtás illeti Zerindet, Soltot, Vazult, Vatát, és persze Istvánt is, hiszen itt nem volt olyan, hogy rosszabb vagy jobb énekes. Nagyon ritka az ehhez hasonló zenei/színházi élmény. Köszönöm a tánckarnak és az egész stábnak, és köszönöm Dave-nek, hogy részese lehettem ennek a csodának. Valamint külön köszönet illeti Ermit, nemcsak azért, hogy megírta ezt a darabot, hanem azért is, hogy engem felkért a produkció grafikai anyagának elkészítésére. Hihetetlenül megtisztel? volt, és boldogan dolgoztam a képekkel. Azt hiszem, megérte.

A szerepl?k, énekesek:

Jósa Tamás (Invader, The Iron Inside, Divided) - Torda a táltos,
Juhász "Kicsi" Attila - Orseolo Péter,
Kálmán Gyögy (Dinamit, Triász) - Vata,
Király Tibor (Nonsense) - Zerind sámán,
Molnár “Stula” Péter (Crazy Gránát) - Vazul,
Schrott Péter (T?zmadár) - Levente herceg,
Tóth Sándor - I. István,
Vörösmarty ”Ermi” Imre (Rómeó Vérzik) - Solt, a harcos,
Kosik Anita - Hajnal

Rendez?: Silló Sándor

Asszisztens: Bordos Anikó

Zeneszerz?: Vörösmarty “Ermi” Imre

Koreográfus: Barna István

Látvány: NergalExtreme GFX

Producer: Daw Disanti

Kárhozottak Királyn?je