Sentio Ergo Sum - Érzek, de érezni néha fáj
A szegedi szép napok kezdetén, amikor 2009-ben egyetemistaként megismerkedtem a helyi underground élet szerepl?ivel, a Sentio még nem volt több egy néhány dalos projektnél. Talán nem is m?ködött jól, legalábbis annyira jól nem, mint napjainkban.
Talán a mostani felállás, a tapasztalt zenészi teljesítmény kellett hozzá, hogy létrejöjjön az a lemezanyag, amelyr?l egy perc után ordít, hogy a sötét szegedi atmoszférában fogant meg, és komoly tényez?vé vált. Egy nagyon különleges doom metal anyag. 2012-ben készült el az azonos cím? EP, most pedig itt a hat számosra duzzadt nagylemez, amely az Egsegesis Logicae címet viseli. Mézer János - akit mi csak Janóként ismerünk - zenésztársai mellett szintén a szegedi metal színtér egyik ismert alakja, ? válaszolt a kérdéseimre.
- Akkor kezdjük rögtön a rejtélyes címmel: Egsegesis Logicae. Mit jelent, és hogyan kapcsolódik a dalokhoz?
- Az Egsegesis Logicae kifejezést én leginkább a szó szerinti fordítás helyett úgy magyaráznám, mint az öntudat hitvallását. A dalok egy olyan füzérre vannak felvezetve, ahol a világ egy olyan átalakulását, a régit?l való szabadulás vágyát, ám az új ismeretlenségét?l való félelmét próbálják meg stációról stációra bemutatni, melyben hitnek, és öntudatnak egyaránt egyforma súlyú szerep jut.
- Akkor fogalmazhatunk úgy, hogy te vagy a zenekar szellemi atyja? A szövegeket is te írtad egyedül, vagy az megosztott feladat?
- A szövegek megírása az én feladatom, ez a zenekar megalakulása óta így van, és azt gondolom, így is fog maradni. Ha a szellemi atya fogalma azt jelenti, hogy az az ember, akiben a zenekar gondolata, mondanivalója, és küldetése megfogalmazódott, akkor mondhatjuk, hogy igen, én vagyok az. Ez az atyaság azonban csupán erre vonatkozik, funkcionális értelemben nem mondanám magam a zenekar vezet?jének.
- Pontosan erre gondoltam: az a kreatív agy, aki zenekar mondanivalójának formába öntéséért felel.
- Mondhatni. A mondanivaló, az út kijelölése a szövegírás által rám hárul, ez minden zenekarnál így van, ami szövegközpontúnak nevezhet?. Mi a m?faji meghatározásnál fogva a magunk hátán cipeljük ezt a jelz?t, hiszen a doom metal egy szövegközpontú m?faj. Azonban a szöveg, az er?s, és min?ségi zene nélkül nem sokat ér. Olyan, mint egy brilliáns lélek egy nyomorék testbe zárva. Ilyetén tekintetben nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen fantasztikus zeneírókkal és zenésztársakkal dolgoztam, és dolgozom együtt. F?leg ebben a felállásban, ahogyan most lehet bennünket látni. Sosem volt még ilyen üt?képes a zenekar. Látszik is az eredményen.
- Láttam a fotókat, hogy tavaly részt vettetek a Cseh Tamás programban... Milyen indíttatásból? Mit nyertetek vele?
- Mint minden szárnyait bontogató zenekar, mi is szívesen vettünk volna némi anyagi támogatást a zenekar beindításához. Lemezkiadási költségek, videoklip-forgatás, koncertszervezések. Leginkább ez volt a célunk a pályázattal. Nyerni azonban sajnos nem sikerült, így maradtunk az eredeti verziónál, s magunk oldjuk meg a zenekar ilyetén ügyeit.
- Értem. De azt hiszem, a Sentio tényleg méltó tagja lett a szegedi undergroundnak ezzel a lemezzel, és abszolút megéri pénzt és energiát áldozni rá. Gratulálok hozzá. Visszatérve, tényleg súlyos és elvont lett az eredmény...Bennem azért felvet?dött a kérdés, hogy hogyan kerül a szegedi metal élet több jól ismert zenésze még egy doom metal zenekarba is? Lehet hogy hülye kérdés, de én néhol túl soknak és agresszívnek találom a hörgést, persze ez csak az én véleményem. A Szenti fivérek az Evil's Tears és az Athame kapcsán lehetnek ismer?sek, a Sentio-t pedig köztudottan te kezdted el még 2006-ban, ha jól emlékszem.
- Az a jó az alkotásban, hogy mindegy az, hogy festészetr?l, költészetr?l, vagy zenélésr?l beszélgetünk, mindenkinek, aki hajlandó rá, lehet véleménye mindenr?l. Ez egészen biztosan így van a mi zenénkkel is. Van, aki bizonyos dolgokat túl lágynak, mások más komponenseket érezhetnek gyengének. Ez nem más, mint a szabadság maga. Jelenleg öten alkotjuk a csapatot. A Szenti fivéreket sok helyr?l, sok zenekarból ismerheti a nagyérdem?, de ténylegesen e két formáció az, amit ?k hoztak létre, ezek azok, amikr?l mindenkinek ?k jutnak eszébe. A Sentio Ergo Sum-ot én találtam ki, noha a nevet még az els? dobosunk, Szép Nándor adta. Emellett Velünk van még szólógitárosként Zabos Attila, és basszusgitáron Kovács Bence is.
Visszatérve a Szenti testvérekre: leginkább azt gondolom, hogy olyasvalamit akarnak csinálni, ami közel áll hozzájuk, szeretik, és talán valami olyan dolgot tudnak ebben a m?fajban is megmutatni, ami a maga módján még nem volt. Példa lehet erre az, hogy a dalok magyarul vannak. Ez nagyban megnehezíti például a nemzetközi promotálást, azonban egyben egyedivé is teszi az alkotásokat. Emellett rendkívül hatékonyan és jól tudunk együtt dolgozni mindannyian emberileg is.
- Abban biztos vagyok. Én ezekben a dalokban nem gyengeséget érzek, pontosabban nincsenek gyenge pontok, ahogy mondtad...Hanem egyfajta dualitást, az érzelmek széles spektrumát, a beletör?dött depressziótól a féktelen dühig, ami számomra is belefér egy ilyen zenébe, zeneiségbe, mondhatni kitágítja a m?fajt. Kifejezetten tetszik.
- Örülök, ha így gondolod. A dualitás valóban megtalálható a dalokban, azonban én inkább a zene és a szöveg dualitását emelném ide. A szövegek alapvet?en a zenekar nevéhez illeszkedve rendkívül szentimentálisak. Érzelmeket, világlátást mutatnak be, nem történeteket mesélnek, nem meghatározható a narrációjuk. Ez a ködbeveszett érzelmi hullámvasút áll kéz a kézben a m?faj meglehet?sen tág, ám véleményem szerint mégis (jó) keretek közé szorított markáns hangzásvilágával. M?fajtágításról: nyilván az ember szereti a tág keretet is tágítani. Azt azonban, hogy ez mennyire sikerült jól, vagy rosszul, nem a mi tisztünk elmondani, ez a közönség dolga.
- Épp ezt akartam kérdezni, hogy te mit gondolsz, fejl?dhet még valahova a doom metal mint m?faj? Egyáltalán, van még ma létjogosultsága, illetve lehet még tágítani a határait?
- Mindenképpen hiszek benne, hogy ennek a m?fajnak van létjogosultsága napjainkban is. Fejl?dni, vagy változni nyilván mindig van hová, azt gondolom, az emberiség történelme bebizonyította azt, hogy nincs az a pont, ahonnan nem lehet tovább haladni. Ez vonatkozik mind makro, mind pedig mikro dolgokra is, mint egy zenei m?faj. Nyilvánvalóan mi sem azért jöttünk létre, hogy századszor is eljátsszuk ugyanazt. Nyilván vannak behatások, s a nagyoktól nem szégyen tanulni. De ha nem akarnánk, hogy a m?faj általunk is fejl?djön valahová, még ha csak egy kicsit is, akkor vagy el sem kezdtük volna, vagy nem lennénk több egy My Dying Bride emlékzenekarnál.
- Ha már nagyok, és hatások: számomra Szeged és környéke mindig a sötét, underground zenék fellegvárának számított, mert valahogy a város "auráját" is ilyen sötétnek találom, és azt gondolom, hogy többek közt ez is hatással van az ott tevékenyked? zenekarok stílusára. Mennyire van igazam? Hatásként pedig bevillant a Thy Catafalque elvontsága is.
- Teljes mértékekig. Szegedre és környékére egy olyan krém jutott osztályrészül, amit meg merek kockáztatni, sokszor a f?városiak is megirigyelhetnek. Számos olyan zenekar van, ami ezer szállal köt?dik Szegedhez, mondhatnánk itt a már említett Athame, vagy Evils Tears zenekarokat,a Szenti fivérek sötét pálcájú vezényletével, de természetesen ott van Kátai Tamás személye önmagában, az innen induló Nevergreen, a feltörekv? Dreamgrave vagy a Szegeden született Mikus Tamás, aki az Agregator vezet?jeként szintén a legnagyobbak egyike. Talán beleillünk mi is ebbe a sorba. Szegeden játszó nem szegedi zenekarok tagjaitól nagyon sokszor hallom, hogy Szeged az utolsó mentsvárak egyike az underground világában. Ilyen szempontból büszkék lehetünk, hogy szegediként csinálhatjuk ezt a zenekart, hiszen egy újabb színfoltot tudtunk talán hozzá ehhez a palettához. Ráadásul olyan m?fajban játszunk, ami nem csak Szegeden, hanem az egész országban ritkaságszámba megy.
- Teljesen egyetértek. febr. 21-én pedig részt vettetek egy különleges bulin, ahol két olasz doom banda is tiszteletét tette, nektek pedig ez volt a lemezbemutató koncert, ugyebár. Mesélj, hogy sikerült?
- Fantasztikus élmény volt, hálával tartozunk érte a közönségnek. A két olasz m?fajunk-beli zenekar és a szintén szegedi Dreamgrave társasága, valamint a lemezbemutató-élmény egésze euforikus érzéseket kölcsönzött nekünk. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki közrejátszott ennek az el?adásnak a kivitelezésében, és néz?knek is, akik rendkívül lelkesen voltak velünk minden egyes dalban. Jó érzésekkel mentünk le a színpadról.
- Akkor gondolom lesz folytatás is. Utoljára még beszéljünk egy kicsit a záró nótáról, amely a zenekar nevét viseli. A Sentio Ergo Sum egyfajta ars poetica?
- A Sentio Ergo Sum jelentése érzek, tehát vagyok. Az ugyanerre a névre elkeresztelt dal valóban mondható a zenekar ars poetica-jának, hiszen magyarázatot ad arra, miért ez a zenekar els? számú mondanivalója, de ugyanakkor a leghumanistább dal is a lemezen. Arról szól, hogy az ember, az összes gyarlóságával együtt látni, s érezni ítéltetett az igazságot, s ez az áldás sokszor olyan terhet ró vállára, melyben sokan buknak el a kevés megdics?ült között. A látás és az érzés ugyanaz a párosítás, melyet az a tudat és hit kett?ssége ad, amir?l az Egsegesis Logicae kapcsán már beszéltünk.
- Legközelebb hol találkozhat veletek a közönség?
- Köszönjük szépen. A lemezbemutató koncertek szervezése jelenleg is zajlik, így err?l egészen pontos információkat hamarosan a zenekar különböz? fórumain közlünk.
- Én pedig köszönöm a rám szánt id?det, és remélem, legközelebb eljutok már egy olyan különleges bulira, mint a 21.-i volt. Végezetül, van még valami, amit el szeretnél mondani, de nem kérdeztem rá?
- Azt hiszem most sok mindenr?l beszélgettünk, ennyi talán elég is lesz. :)
Kárhozottak Királyn?je