Szepesi Ricsosz - ''Az egész rockopera egy családállítás''

Kárhozottak Királynője - 2018. szeptember 11. kedd, 14:29    

Ott vettem fel a fonalat, ahol két és fél éve letettük Ricsosszal. Akkor a további terveiről mesélt az interjú végén, és most kiderül, hogy miről is van szó. Az Avatarból, Szkítiából, a Vazul Vére rockoperából sokaknak ismerős billentyűs-énekes sosem pihen, mindig töri valamin a fejét. Most legújabb projektje, a Zách Klára címet viselő, készülő új rockopera kapcsán ültünk le, hogy számba vegyük a történéseket. Interjú.

Reklám:

- Két és fél év telt el, mióta itt, a Viharock.hu hasábjain beszélgettünk. Akkor legutoljára azt mondtad, szeretnél még rockoperában szerepelni, és írni is néhányat. Most mi újság veled? Emlékszem a Léla szemére is, azzal mi lett?

- Hű! Azóta nagyon sok víz lefolyt a Dunán. Idén november elején lesz 3 éve, hogy az interjú megjelent. Lássuk csak, mi is történt azóta!

A Szkítiával tavaly adtuk ki a negyedik, „Rajzolt világ” című lemezünket.

Az Avatarral tavaly április 1-én volt egy korszak-lezáró koncertünk, azóta szépen, lassan csendben dolgozunk egy új anyagon, mely remélhetőleg hamarosan napvilágra is kerül.

A Nyugtalan zenekarban egy-két személyi változáson kívül nem sok minden történt, koncertezgetünk, ha hívnak, ott is készülőben a második lemez.

A Vazul vére rockopera társulatának sajnos inkább csak az akusztikus fellépéseire van igény, de reméljük, ez hamarosan változni fog.

Ricsosz

2016. február végén Danhauser Soma ex-Avataros énekes barátom révén kapcsolatba kerültem Kósa Zsolttal, aki egy kész musical-ötlettel állt elő, és felkért, hogy írjam meg a darab zenéjét.

Eredetileg Nagy Zsolt Liszi írta volna, de idő hiányában ezt a feladatot mégse tudta bevállalni. Engem Soma ajánlott Kósa mesternek, hogy hátha, én pedig elvállaltam a feladatot. A musical címe Léla szeme, melynek zenei felvételeit lassan-lassan befejezzük.

Kósa Zsoltin keresztül összehozott a sors Szinovál Gyulával, aki a Szép Ernő Színház vezetője. A Léla vázát gyakorlatilag a színház (továbbiakban SZESZKE) próbatermében raktuk össze a Kósával.

A SZESZKE társulatának tagjaival itt sikerült összebarátkoznom, és 2016 őszén meg is kaptam Gyuszitól az első felkérést, hogy egy, „Az a tizenkét fényes nap” című, ’56-ról szóló darabhoz írjam meg a zenét.

A darab egy ’56-os témájú önéletrajzi regényből, Kovács István „A gyermekkor tündöklete” című könyvéből készült, és két előadást csináltunk belőle Budakeszin, tavaly pedig még egyet.

Ezt követte a Négy muskétás, avagy a királyné nyaklánca című musical, amit szintén a SZESZKE társulatával csináltunk. A darabot, és a szövegeket Szinovál Gyuszi írta, a zenét pedig Durgonics Tomi barátommal közösen követtük el. Kérdezted a Léla szemét, hogy azzal mi van. Jelen pillanatban a zenei felvételek a befejező fázisban vannak. Zsolti és én annak idején viharos gyorsasággal megcsináltunk 5 dalt, ami fel is került a Youtube-ra. Ennek az volt az oka, hogy szerettünk volna pályázni, de sajnos a második körön nem jutottunk tovább.

Ha Miss Mázli úgy dönt, hogy jók vagyunk nála, hamarosan bemutatjuk. De erről még nem mondhatok többet, mert minden nagyon képlékeny.

- Most meg a Zách Klára című rockoperán dolgozol. Említetted régebben, hogy a Dózsa György-féle felkelés is érdekelne. Miért mégis a Zách család történetét, és azon belül is Kláráét (aki Felicián lánya volt) vetted előre? Pontosan miről is fog szólni?

- Az én életem egyik vezérfonala, hogy az emberi méltóság fontosságát hirdetem. A Zách család története sokban kötődik ehhez a témához. Az 1300-as évek Magyarországa történelmünknek egy olyan korszaka, amivel nem sokan foglalkoztak. Hiába Klára a címszereplő, mégsem ő a legfontosabb kulcsfigura a darabban. Az Arany János féle ballada, és a Zách Felicián-féle merényletről szóló krónikák egyike sem hasonlít a merénylet indítékait tekintve az én feldolgozásomhoz. Ez volt az a kor, amikor a szív, és a szellemiek helyét végleg átvette a pénz fontossága, a kapzsiság, a mohóság, a „tök mindegy, mi lesz holnap, lényeg, hogy én jól járjak itt, és most” hozzáállás.

- Szereted a hősnőket? Amennyiben jól emlékszem, a Lélában is egy nő volt a kulcsfigura.

- A Lélához mint írónak nem sok közöm van. Felkértek egy munkára, amit igyekszem a legjobb tudásom szerint megcsinálni. A Zách Klára legendája azonban teljesen más. Itt én találtam, és dolgoztam ki a karaktereket, az egész ötlet az én fejemből pattant ki. Hogy a kérdésedre válaszoljak, igen, szeretem a hősnőket. Ebben a darabban három női szereplő van. Gyakorlatilag a női hármasság. A szűz, az anya, és a banya. Łokietek Erzsébet, Károly Róbert felesége, a királyné. Ő a banya, tulajdonképpen ő irányítja a műsort, egy-egy mozzanatát tekintve azt mondhatnánk, velejéig gonosz. Ő a banya. Zách Sebe, Felicián idősebbik lánya, aki már két gyermek édesanyja, és némi spirituális képességet is magáénak tudhat, ő az anya.

Ricsosz

Nekem gyakorlatilag ő az egyik kedvencem. Klára pedig a szűz.

Kinézetét tekintve egy szexi dög, de nem adja magát oda akárkinek, picit forrófejű, lobbanékony természet, akárcsak az apja, és a nővére. Gyakorlatilag ez a három női figura mozgatja a darabot.

- De térjünk vissza a Zách Klárához. Hogy állnak a munkálatok, és egyáltalán hogyan fog felépülni a darab? Megvannak már a szereplők/énekesek is?

- Meg bizony! Nagyon hálás vagyok a sorsnak, mert ez az egész egy csoda, egy ajándék, ahogy ez a darab, mármint a zenei rész készül! Későbbi kérdésedre válaszolva majd kitérek a cselekményre is. Elöljáróban annyit, hogy hatalmas köszönet mindenkinek, aki részt vesz ebben a projectben! A darabnak van egy kerettörténete, melynek szereplői Nagy Lajos király, (Kósa Zsolt), valamint Miska, az udvari bolond (Magyar Csaba /Rockfanatic/) és Barnabás, a pálos szerzetes akit Schrott Peti alakít majd.

A tényleges Zách történet szereplői:

Károly Róbert, a bábkirály (Cina Attila/Perpetum Rockband/Ultima Sacra/Ex-Időrabló zenekar), Łokietek Erzsébet, a darab egyik negatív karaktere (Itt még kérdéses a történet, valószínűleg le lesz kettőzve. Garda Zsuzsa, és a karaoke-világból „Shady” néven ismert Szalai Eszter Annamária közt.) Becsei, a törtető, Erzsébet szeretője a másik fő gonosz (Balogh Ádám/Nyugtalan/Rendorfin/Ex-Bermuda Rockband.)

Druget Vilmos szerepét, aki Károly Róbert egyik fő tanácsadója, Kautzky Gyuri, a Nyugtalan dobosa kapta. Zách Felicián szerepére Ézsiás Petit sikerült megnyernem a Historicából. Klárát Lódi Laura alakítja majd, aki a SZESZKE társulatának egyik fiatal és tehetséges reménysége. Sebe szerepét Szőke Tímeára osztottam, akivel a Nyugtalan, az Ultima Sacra, a Perpetum, és az Archive Company zenekarokban is együtt dolgozunk. Sebe férje, Kopai Danhauser Soma barátom lesz, aki nem csak kitűnő énekes, de nagyon jó színész is. Levente, Sebe és Kopai fia, aki előre látja a jövőt, Benkő Botond, akit szintén a színházi munkám révén ismerek, tavaly, amikor a SZESZKE társulatával játszottuk a „Légy jó mindhalálig” musicalt, és én voltam a korrepetitor, ő alakította Nyilas Misit.

A vérbírák szerepére a Vazulos társulatból Jósa Tomit, Király Tibit, Juhász Kicsit kértem fel. Ami itt egy érdekesség, hogy lesz valaki a stábban, aki se zenész, se énekes nem volt soha, viszont rettenetes jó énekhangja van. Dezső, királynéi udvarbíró szerepében hallhatjuk majd Gál Imrét, egykori általános iskolai osztályfőnökömet, aki oroszt, és törit tanított nekünk, és zseniális énekhangja van. Amikor Dezső karakterét megformáltam, egyből az ő hangja jutott az eszembe.

Hál’ istennek jó egészségnek örvend, és el is vállalta. Ez a részemről egy tisztelet lesz felé azért az útravalóért, amit kaptam tőle. Érdekesség, hogy kétszer is megpróbáltam pályázni a darabra az NKA-nál egy kis pénzt, de mindkétszer kútba esett a történet. Azok az emberek, akiket felsoroltam, baráti szívességből vállalták el, amiért hatalmas köszönet!

- Hogyan zajlanak a felvételek, és várhatóan mikor, hol kerülhet színpadra?

- Kezdjük a felvételekkel. Egyelőre még betanulási időszakban vagyunk mindenkivel, mind a zenei kíséretet, mind a dalokat illetően.

A darab zenéjét Schneider Andris (Ex-Angel of Song/Ultima Sacra/Illusion Wave) és jómagam írtuk. A felvételeket Érden készítjük majd a MixCsabi-stúdióban, ahol a Léla, a Tizenkét fényes nap, és a Muskétás zenéjét is rögzítettem.

A korábbiakban eltérően itt azonban teljes zenekarral készül majd a felvétel, kevésbé leszek az a Ricsosz, aki majd mindenen IS játszik. Néhány szóban megemlíteném a közreműködő zenész kollégákat is. A felvételeken az Ultima Sacra nevű projectem zenészei működnek majd közre. Szinovál István dobol, Rónai Gábor basszusozik, Jacsmanik Gábor gitározik, Schneider Andris billentyűzik, Tumbász Marci barátom hegedül, citerázik, mandolinozik, akusztikus gitározik, jómagam ír buzukin/mandolán, furulyákon, gitáron, és billentyűn játszom majd. A billentyűket tekintve Andris teszi bele a szimfonikus, Nightwish-es témákat, míg én a Hammondos/Moog-os klasszikus rock-hangzásért felelek majd. Az egész zenei anyag 24 tételből áll, ennek a meghangszerelése, megtanulása, stb. elég hosszú idő. A zenei anyaggal szeretnék jövő nyárra kijönni, ha sikerül. Színpadi bemutató? Na ehhez három dolog biztosan kell: pénz, pénz, és még egyszer pénz. Kell még egy rendező, aki fantáziát lát benne, és megcsinálja.

Ricsosz

Kell egy helyszín, ahol be tudjuk mutatni. Ötletek már mindenre vannak, szerencsére a közreműködő kollégák is nagyon lelkesek, mindenki azon dolgozik, hogy előre mozduljon a történet.

- Négyszemközt nekem azt írtad, hogy az „egész rockopera egy családállítás”. Ezen mit értesz?

- Akkor ezt most próbáljuk meg konyhanyelvre lefordítani, hogy mindenki értse! A családállítás, mint technika azon alapszik, hogy egy-egy családban elkövetett feltáratlan bűn, hazugság, lelkiismeretlenség több generáción át hatással van az utódok életére, szenvedést, veszteségeket, fájdalmat, érthetetlenül bekövetkező negatív eseményeket okozva. Ezeket a titok feltárásával fel lehet oldani. A Zách Klára legendájában szintén ezt történik. A kerettörténetben I. Nagy Lajos király, aki a halálos ágyán várja sorsának beteljesülését, átkozza a Teremtőt, hogy nem úgy alakult az élete, ahogy azt szerette volna. Egyes források szerint Lajos leprás volt, és ebbe halt bele, én ezt az információt vettem alapul a történet felépítésekor.

Fiú utódot nem tudott nemzeni, testvére halálát sem sikerült megbosszulnia.

„Miért kéne félnem tőled?

Miért kéne bármit adnom?!

Hagyod, hogy testem, lelkem

Fekélyek közt rohadjon!

Odaadtam mindent néked,

Nincs már mit tőlem elvégy!

Önimádó úr ott a Mennyben!

Halld hát szavam! Átkozott légy!”

-énekli.

Egy szolgálatában álló szerzetes, Barnabás, és egy udvari bolond, Miska elmondják neki, hogy az élet körforgásában minden visszaüt egyszer. Elmesélik neki, hogy annak idején, amikor ő még igen kicsi gyermek volt, szülei szörnyű bűnt követtek el. Ez a bűn a Zách család lemészárlása volt. Miska, aki birtokában van az ősi tudásnak, Barnabás segítségével ráveszi Lajost, hogy egy mákonyozott bor, és egy rituális szertartás segítségével révüljenek el a holtak erdejébe, ahol végignézhetik, mi, és hogyan történt. A darab végén Lajos meghajol az ártatlan áldozatok előtt, és kimondja a megoldást, mely többször is visszaköszön a történet alatt:

„Isten tervez, de az ember választ!

- A Zách Klára akkor a megszokott Ricsoszos, spirituális értelmezésben fogja bemutatni, hogy valószínűleg mi történt a háttérben, mi vezetett a család tragédiájához?

- Egyet már most szeretnék leszögezni a kedves olvasók számára.

Az általam megírt verziónak - már ami a merénylet okát illeti - semmi köze az Arany János által megírt szegény, meggyalázott szűz balladájához. Egyes korabeli források azt írták, hogy Felicián, - Klára apja - sértettségében támadt a királyra, mert megfosztották néhány birtokától. Az én történetem teljesen más! Adott egy nemes, Zách Felicián, aki sokáig a királyellenes Csák Máté bizalmasa, aztán reálpolitikus lévén átpártol a királyhoz.

Adott az ő két lánya, Sebe és Klára. Klára a királyné egyik udvarhölgye, és valóban megjelenik ugyan említés szinten a Kázmér-sztori, de Klára elmondja, hogy nem történt köztük semmi, bár mindketten szerették egymást.

A gyermekszülések után kissé elvirágzott Łokietek Erzsébet rosszul tűri, hogy Klára rengeteg figyelmet kap az udvarban megforduló férfiaktól, ezért elterjeszti róla, hogy egy szajha, ezért száműzik az udvarból. Akkoriban a szüzesség volt egy lány értékének a fokmérője.

Erzsébet rendkívül irigy, és féltékeny nő, óriási mohósággal. Elhatározza hát, hogy elteszi a Zách-családot az útból, egyrészt hogy Klára ne emlékeztesse arra a figyelemre, amit soha nem kaphat meg, másrészt viszont egyúttal meg akarja kaparintani a Zách-vagyont is a kincstár számára. Szövetségese Becsei Imre lévai várnagy, aki egyúttal Erzsébet szeretője, természetesen csak a rangért, címért, hatalomért. Egy igazi gátlástalan, macsóbőrbe bújt hímringyó, aki szeretne alfahímnek látszani. Becsei személyes indítéka, hogy Erzsébetnek segítsen, szintén személyes jellegű. Sebe, Felicián idősebbik lánya visszautasította házassági ajánlatát, mert undorodott attól a törtető hatalomvágytól, amit Becsei képvisel.

Az én történetemben nagyjából itt van az eb elhantolva. De többet nem szeretnék írni, mert már ez is kimerítette a spoiler kategóriát. Ha majd elkészül, tessék eljönni, és megnézni!

- Mi a véleményed a mostani rockopera lázról? Júniusban debütált a Trianon, aminek a kormorános Koltay Gergely szerezte a zenéjét, és akkora nevekkel fut, mint Kalapács Józsi vagy Varga Miklós. Valamint ott a Talpra Magyar, amely viszont mainstream médiában futó énekesekkel, színészekkel került színpadra idén márciusban. Miért van ez? Illetve, ha már itt tartunk, szerinted a te Zách Klárád is esélyt kaphatna ebben a mezőnyben?

- Hmmm. Ez is egy összetett kérdés. Első körben szeretném azzal kezdeni, hogy amennyi tere van ma Magyarországon egy rockzenésznek, a legjobb, ha elkezd színházi terepen mozogni.

A magyar rocknak szerintem jelen állás szerint ez lehet a jövője!

Koncertre nem járnak az emberek, de színházba talán picit szívesebben, meg annak nagyobb is az ázsiója. Én tisztelek és becsülök mindenkit, aki ilyesmire adja a fejét. Koltay Gergőt ma is az egyik szövegíró-példaképemnek tartom. Érdekesség, hogy közvetve én is szóba kerültem a Talpra magyar esetében, mint potenciális zeneszerző-jelölt, de aztán mégse én kaptam a melót, mert nem vagyok elég ismert név a szakmában. (ez csak harmadkézből való info, ami visszajutott hozzám.)

Egy részről megtiszteltetés, hogy egyáltalán szóba kerültem, másrészről viszont elgondolkodtatott, érdemes-e bármibe is belevágni ebben az országban? Ha nem adnak lehetőséget, akkor nem is leszel ismert. Hogy a Zách Klára ott lehet-e a sikeresen futó darabok között?

Ha valaki felfigyel rá, akkor igen. Én személy szerint már annak is örülnék, ha odáig el tudnánk vele jutni, mint Ermiék a Vazullal.

- Úgy látom, téged kifejezetten a régmúlt történelme érdekel. Jól gondolom? Miért van ez, amikor az úgymond „felkapott” írók, szerzők maximum Trianonig vagy Petőfiig „mernek” visszanyúlni?

- Erről is Dezső, királynéi udvarbíró, azaz Gál Imre tanár úr tehet, aki zseniális történelemtanár volt.

Ő szerettette meg velem a történelemnek ezt a korszakát, itt nagyon sok rejtett, kiaknázatlan kincs van egy író számára.

- Mindketten tisztában vagyunk a hazai zeneipar helyzetével és folyamataival, ezért kérdezem, hogy hogyan tervezel forrásokat szerezni a darab színpadra állításához?

- Ez egy nagyon jó kérdés. Egyelőre legyünk készen a felvételekkel, hogy be tudjam kínálni egy rendezőnek. Szinovál Gyuszi érdeklődik már iránta, legalábbis volt róla szó, hogy talán megcsináljuk a SZESZKE társulatával. Ha majd kész lesz a zenei anyag, megpróbálok leülni a Hammerrel, hátha sikerül kiadni, így a dalok eljuthatnak az emberekhez. A többi még a jövő zenéje.

Annyit azonban tudok, hogy így vagy úgy, de el fogom juttatni az emberekhez, mert hiszem, hogy sikerül ezzel a darabbal maradandó értéket teremtenünk!

- Köszönöm a beszélgetést!

- Én is köszönöm, és szívből remélem, hogy sikerült felcsigáznom a kedves olvasók érdeklődését! Találkozzunk az ősbemutatón!

Írta: Kárhozottak Királynője /Kovács Eszter
2018. 09. 09.



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez