Darkane - Layers of Lies
Murphy - 2006. június 25. vasárnap, 10:48 
Megkésett svédek
Dobosuk csuklóproblémái miatt késett a svéd Darkane negyedik albuma, de bizton állíthatom, megérte várni. Az ötösfogat most is hozta thrash alapú komplex elegyét, melybõl az elsõ három korongon bevált dolgok sem hiányoztak.
Dobosuk csuklóproblémái miatt késett a svéd Darkane negyedik albuma, de bizton állíthatom, megérte várni. Az ötösfogat most is hozta thrash alapú komplex elegyét, melybõl az elsõ három korongon bevált dolgok sem hiányoztak.
Reklám:
Mostani borítójukban az elõzõ, talán kevésbé tetszetõs Expanding Senses után újra visszatértek a már védjegyszerûnek tetszõ, rajzosabb és megnyerõbb dárkéjnosabb style-hoz. A külsõségekrõl szerintem ennyit, és most akkor jöjjön a zene.
Darkane-éknél már megszokott a szinfónikus kezdés, és a vele együtt járó angyalosan lírai "ááááh"-zás. Mindez a sokat sejtetõ címû Amnesia Of The Wildoerian Apocalypse-ban jelenik meg. A Secondary Effects ismerõs darab, annak ellenére, hogy elõtte még nem hallottam. Fõleg a harsogó férfikórus több, mint gyanúsan emlékeztet régebbi Darkane-darab(ok)ra, talán azért is tûnik a magabiztosabb, fülbemászóbb döngölésnek. Tipikus együttes-kezdés jelenik meg az Organic Canvas módra, közepén pedig a "ki gondolta volna" jelzõvel illetett ünnepélyesen ódázó férfikórus. A Fading Dimensions alig akar beindulni (mi ez a lassúság?), de mikor ez megtörténik, egészen idegbeteggé fajul, persze ezt csakis normális keretek között, haha. Az albumcímként is hasznosított Layers Of Lies egy líraian csodálatos, akusztikus szám. Lehetne, ugyanis félpercnyi emelkedett hangulatú trillázás után nem bírják megállni a fiúk, hogy ne durvuljanak be. Végig õrült tempóban nyomatják a Godforsaken Universe-t, úgyhogy nem árt megkapaszkodni, mert itt kérem szépen nincs leállás! Aztán (ilyen sem volt még!) az album közepén fél percig teszik a szépet, méghozzá az instrumentális jellegû Klastrophobic Hibernation neve alatt. Nyolcadikként az elég furmányosan, de tegyük hozzá meglepõen jól összedobott Vision of Degradation prezentálják. Lendületbõl soha nincs hiány, itt a Contaminated! Belassult Maelstrom Crisis - megint elõjönnek a mennyei "ááááh"-zások, csodálatos atmoszféra mindenhol; ezen kívül nincs is benne más hangszál-munka, csak szállnak a kihegyezett dallamok. Basszerrel és dobkiállással sem kezdõdött szám még a Darkane háza táján, úgy látszik, most itt volt az ideje, hogy a Decadent Messiah-ban ezt is bemutassák. The Creation Insane címû lemenõ szerzeményükben még gyorsan odatesznek egy vaskos zúzást, ahogy azt egy jól megérdemelt finisnél szokás.
Összefoglalva, a Darkane a három albummal ezelõtti stílusokhoz makacsul ragaszkodva, és persze azt folyamatosan fejlesztve játszik tovább. (Remélem még egy jó darabig ûzik az ipart!) Kisebb kitérõk, alkalmi próbálkozások vannak, mint mindenkinél, nehogy aztán e hosszú folyamat eredményeképpen sablonossá váljon a dolog, és azon vegyék észre magukat, hogy Iron Maiden-ek...
DARKANE diszkográfia:
Rusted Angel - 1999
Insanity - 2001
Expanding Senses - 2002
Layers of Lies - 2005
Murphy
Darkane-éknél már megszokott a szinfónikus kezdés, és a vele együtt járó angyalosan lírai "ááááh"-zás. Mindez a sokat sejtetõ címû Amnesia Of The Wildoerian Apocalypse-ban jelenik meg. A Secondary Effects ismerõs darab, annak ellenére, hogy elõtte még nem hallottam. Fõleg a harsogó férfikórus több, mint gyanúsan emlékeztet régebbi Darkane-darab(ok)ra, talán azért is tûnik a magabiztosabb, fülbemászóbb döngölésnek. Tipikus együttes-kezdés jelenik meg az Organic Canvas módra, közepén pedig a "ki gondolta volna" jelzõvel illetett ünnepélyesen ódázó férfikórus. A Fading Dimensions alig akar beindulni (mi ez a lassúság?), de mikor ez megtörténik, egészen idegbeteggé fajul, persze ezt csakis normális keretek között, haha. Az albumcímként is hasznosított Layers Of Lies egy líraian csodálatos, akusztikus szám. Lehetne, ugyanis félpercnyi emelkedett hangulatú trillázás után nem bírják megállni a fiúk, hogy ne durvuljanak be. Végig õrült tempóban nyomatják a Godforsaken Universe-t, úgyhogy nem árt megkapaszkodni, mert itt kérem szépen nincs leállás! Aztán (ilyen sem volt még!) az album közepén fél percig teszik a szépet, méghozzá az instrumentális jellegû Klastrophobic Hibernation neve alatt. Nyolcadikként az elég furmányosan, de tegyük hozzá meglepõen jól összedobott Vision of Degradation prezentálják. Lendületbõl soha nincs hiány, itt a Contaminated! Belassult Maelstrom Crisis - megint elõjönnek a mennyei "ááááh"-zások, csodálatos atmoszféra mindenhol; ezen kívül nincs is benne más hangszál-munka, csak szállnak a kihegyezett dallamok. Basszerrel és dobkiállással sem kezdõdött szám még a Darkane háza táján, úgy látszik, most itt volt az ideje, hogy a Decadent Messiah-ban ezt is bemutassák. The Creation Insane címû lemenõ szerzeményükben még gyorsan odatesznek egy vaskos zúzást, ahogy azt egy jól megérdemelt finisnél szokás.
Összefoglalva, a Darkane a három albummal ezelõtti stílusokhoz makacsul ragaszkodva, és persze azt folyamatosan fejlesztve játszik tovább. (Remélem még egy jó darabig ûzik az ipart!) Kisebb kitérõk, alkalmi próbálkozások vannak, mint mindenkinél, nehogy aztán e hosszú folyamat eredményeképpen sablonossá váljon a dolog, és azon vegyék észre magukat, hogy Iron Maiden-ek...
DARKANE diszkográfia:
Rusted Angel - 1999
Insanity - 2001
Expanding Senses - 2002
Layers of Lies - 2005
Murphy
Szólj hozzá a cikkhez
Friss zenei hírek
02.18. |
02.15. |
02.14. |
02.11. |
02.02. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
Alsóörs, alternatív rock, aranylemez, Brutal Assault, Cherokee, Depresszió, dobost keres, Eclipse of the Sun, els? nagylemez, Flúg, gy?ri, gy?ri koncert, H.A.R.D., Hardcore, Insane, József Attila, Kelet Underground, Magyarország, Metal, Moby Dick, Progresszív, Remorse, Rubicon, SZIN, születésnap, Tatabánya, tribute, új énekes, Zöld Pardon, Zorall