Moby Dick interjú - Szolnok

Murphy - 2006. április 08. szombat, 00:00    
"Klasszikussá váltak a dalaink"

Míg kint a Depresszió ezerrel készült (és sajna elég rendesen be is hallatszott), addig Mentes Norbertet faggattam az öltözõben.
Reklám:
Tegnapi gyõri koncerteteken Gõbl kolléga még megvolt, mára viszont hûlt helye.
- Gábornak a zenekaron kívül van még egy focicsapata is, ami szintén megköveteli a 100 %-os helytállást, így esett, hogy egy fontos Újpest-Sopron meccs miatt nem tudott eljönni. Volt már példa rá: Pécsen játszottunk, tizenegykor volt a fellépés, és õ kilenckor indult el Sopronból. Mivel az ilyen jellegû dolgokat nem tudja vállalni, Vörös Gabi helyettesíti, aki amúgy egy szenzációs basszusgitáros.

Mivel Gábor is itt volt, így kézenfekvõnek tûnt tõle megkérdezni a dolgokat.

- Hogy kerültél a Moby Dick-ékhez?
- Tavaly novemberben volt ez a Pantera-est a WigWam-ban, akkor játszottunk együtt elõször Norbiékkal. Megkérdezték, hogy esetleg be tudnék-e ugrani, ha ilyen szituáció akad. Én boldogan igent mondtam, mivel nagyon szeretem a zenéjüket.

- Milyen zenekarban vagy projektben zenélsz még?
- Az Ómenben játszom már három éve. Most készült el az új lemez, és reméljük újra koncertezni fogunk az országban, különbözõ fesztiválokon.

- Milyen gyakori ez a Moby Dick-es beugrás?
- Egy évben olyan hat-hét alkalom. Próbáljuk úgy rendezni az Ómennel is, hogy ne kelljen lemondani emiatt más bulit.

Újra Norbihoz szólt a kérdés.

- A Bálnavadászokra visszatérve. Kik voltak azok a zenekarok, akikre legjobban kíváncsiak voltatok, hogy vajon milyen átiratot készítenek a ti számaitokból?
- Igazából mindenkire kíváncsiak voltunk, de mégis azok voltak az érdekesek, akik nem ebben a mûfajban mozognak, mit tudnak õk. Például a Ganxsta Zolee-ék, a Zanzibár, vagy a Black-Out. Olyan bandák, akik nem a thrash-metálon nõttek fel. Úgy érzem, mindenki tökéletesen megoldott a feladatot, saját képére formálta a dalokat.

- Vannak-e kedvenc feldolgozások?
- Nehéz kiemelni, nagyon jó lett például a Black-Out. Voltak zenekarok, aki sokkal többet kihoztak a dalból, mint amennyit mi ki tudtunk volna hozni

- Milyen érzés így visszahallani magatokat?
- Tök jó. Tulajdonképpen klasszikussá váltak a dalaink

- További terveitek?
- Annyi a terv, hogy pont az a gond, hogyan osszuk be az idõnket. A jubileumi 25 éves koncertet rögzítettünk képileg és hangilag is. Aztán írjuk az új dalokat. Ezenkívül szeretnénk elérni, hogy a régi lemezeinket is újra lehessen kapni, szóval rengeteg a tennivalónk. Az idõ kevés és mi egyre öregebbek vagyunk.


Az interjút megköszönve tovább folytattam Metálliget-es pályafutásomat.

Murphy


Szólj hozzá a cikkhez