Moby Dick interjú - Szolnok
"Klasszikussá váltak a dalaink"
Míg kint a Depresszió ezerrel készült (és sajna elég rendesen be is hallatszott), addig Mentes Norbertet faggattam az öltözõben.
Míg kint a Depresszió ezerrel készült (és sajna elég rendesen be is hallatszott), addig Mentes Norbertet faggattam az öltözõben.
Reklám:
Tegnapi gyõri koncerteteken Gõbl kolléga még megvolt, mára viszont hûlt helye.
- Gábornak a zenekaron kívül van még egy focicsapata is, ami szintén megköveteli a 100 %-os helytállást, így esett, hogy egy fontos Újpest-Sopron meccs miatt nem tudott eljönni. Volt már példa rá: Pécsen játszottunk, tizenegykor volt a fellépés, és õ kilenckor indult el Sopronból. Mivel az ilyen jellegû dolgokat nem tudja vállalni, Vörös Gabi helyettesíti, aki amúgy egy szenzációs basszusgitáros.
Mivel Gábor is itt volt, így kézenfekvõnek tûnt tõle megkérdezni a dolgokat.
- Hogy kerültél a Moby Dick-ékhez?
- Tavaly novemberben volt ez a Pantera-est a WigWam-ban, akkor játszottunk együtt elõször Norbiékkal. Megkérdezték, hogy esetleg be tudnék-e ugrani, ha ilyen szituáció akad. Én boldogan igent mondtam, mivel nagyon szeretem a zenéjüket.
- Milyen zenekarban vagy projektben zenélsz még?
- Az Ómenben játszom már három éve. Most készült el az új lemez, és reméljük újra koncertezni fogunk az országban, különbözõ fesztiválokon.
- Milyen gyakori ez a Moby Dick-es beugrás?
- Egy évben olyan hat-hét alkalom. Próbáljuk úgy rendezni az Ómennel is, hogy ne kelljen lemondani emiatt más bulit.
Újra Norbihoz szólt a kérdés.
- A Bálnavadászokra visszatérve. Kik voltak azok a zenekarok, akikre legjobban kíváncsiak voltatok, hogy vajon milyen átiratot készítenek a ti számaitokból?
- Igazából mindenkire kíváncsiak voltunk, de mégis azok voltak az érdekesek, akik nem ebben a mûfajban mozognak, mit tudnak õk. Például a Ganxsta Zolee-ék, a Zanzibár, vagy a Black-Out. Olyan bandák, akik nem a thrash-metálon nõttek fel. Úgy érzem, mindenki tökéletesen megoldott a feladatot, saját képére formálta a dalokat.
- Vannak-e kedvenc feldolgozások?
- Nehéz kiemelni, nagyon jó lett például a Black-Out. Voltak zenekarok, aki sokkal többet kihoztak a dalból, mint amennyit mi ki tudtunk volna hozni
- Milyen érzés így visszahallani magatokat?
- Tök jó. Tulajdonképpen klasszikussá váltak a dalaink
- További terveitek?
- Annyi a terv, hogy pont az a gond, hogyan osszuk be az idõnket. A jubileumi 25 éves koncertet rögzítettünk képileg és hangilag is. Aztán írjuk az új dalokat. Ezenkívül szeretnénk elérni, hogy a régi lemezeinket is újra lehessen kapni, szóval rengeteg a tennivalónk. Az idõ kevés és mi egyre öregebbek vagyunk.
Az interjút megköszönve tovább folytattam Metálliget-es pályafutásomat.
Murphy
- Gábornak a zenekaron kívül van még egy focicsapata is, ami szintén megköveteli a 100 %-os helytállást, így esett, hogy egy fontos Újpest-Sopron meccs miatt nem tudott eljönni. Volt már példa rá: Pécsen játszottunk, tizenegykor volt a fellépés, és õ kilenckor indult el Sopronból. Mivel az ilyen jellegû dolgokat nem tudja vállalni, Vörös Gabi helyettesíti, aki amúgy egy szenzációs basszusgitáros.
Mivel Gábor is itt volt, így kézenfekvõnek tûnt tõle megkérdezni a dolgokat.
- Hogy kerültél a Moby Dick-ékhez?
- Tavaly novemberben volt ez a Pantera-est a WigWam-ban, akkor játszottunk együtt elõször Norbiékkal. Megkérdezték, hogy esetleg be tudnék-e ugrani, ha ilyen szituáció akad. Én boldogan igent mondtam, mivel nagyon szeretem a zenéjüket.
- Milyen zenekarban vagy projektben zenélsz még?
- Az Ómenben játszom már három éve. Most készült el az új lemez, és reméljük újra koncertezni fogunk az országban, különbözõ fesztiválokon.
- Milyen gyakori ez a Moby Dick-es beugrás?
- Egy évben olyan hat-hét alkalom. Próbáljuk úgy rendezni az Ómennel is, hogy ne kelljen lemondani emiatt más bulit.
Újra Norbihoz szólt a kérdés.
- A Bálnavadászokra visszatérve. Kik voltak azok a zenekarok, akikre legjobban kíváncsiak voltatok, hogy vajon milyen átiratot készítenek a ti számaitokból?
- Igazából mindenkire kíváncsiak voltunk, de mégis azok voltak az érdekesek, akik nem ebben a mûfajban mozognak, mit tudnak õk. Például a Ganxsta Zolee-ék, a Zanzibár, vagy a Black-Out. Olyan bandák, akik nem a thrash-metálon nõttek fel. Úgy érzem, mindenki tökéletesen megoldott a feladatot, saját képére formálta a dalokat.
- Vannak-e kedvenc feldolgozások?
- Nehéz kiemelni, nagyon jó lett például a Black-Out. Voltak zenekarok, aki sokkal többet kihoztak a dalból, mint amennyit mi ki tudtunk volna hozni
- Milyen érzés így visszahallani magatokat?
- Tök jó. Tulajdonképpen klasszikussá váltak a dalaink
- További terveitek?
- Annyi a terv, hogy pont az a gond, hogyan osszuk be az idõnket. A jubileumi 25 éves koncertet rögzítettünk képileg és hangilag is. Aztán írjuk az új dalokat. Ezenkívül szeretnénk elérni, hogy a régi lemezeinket is újra lehessen kapni, szóval rengeteg a tennivalónk. Az idõ kevés és mi egyre öregebbek vagyunk.
Az interjút megköszönve tovább folytattam Metálliget-es pályafutásomat.
Murphy
Friss zenei hírek
05.13. |
05.12. |
05.11. |
05.10. |
05.01. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
2. nagylemez, Alvin és a Mókusok, Angerseed, Azfeszt, Budapest, Concerto, Deák Bill Gyula, Debrecen, Diesel, DVD, El Pollo Loco, Flamedrop, Fonogram, gitáros, Groove metal, Gyöngyvér, Hard rock, Indie rock, Kett?négy, lemezmegjelenés, OMEN, Progresszív metal, Pulzus tehetségkutató, Rock, Rollin Wallowin, SZIN, új gitáros, új videoklip, Wrong Side Of The Wall, zenekar