Static-X - Cult Of Static

Korai albumaik (konkrétan els? két anyagukra gondolok) kivételével szinte minden anyaguk eltér az el?z?t?l - ez részben betudható annak, hogy egyiket sem készítettek azonos felállásba, részben pedig a fejl?désüknek, kísérletez? kedvüknek. Technikás Cannibal-juk nálam frankón célba talált – persze némi várakozási id? után. Fura és színes, eddigiekt?l merészen eltér? elektronikai vázra pakolt progresszív témáival, meg persze az els? ízben alkalmazott, eltalált, szuper szólóival. Ugyanez viszont már nem mondató el a mostani albumról.

Megfáradt, unalmas, és ötlettelen – ezekkel a szavakkal jellemezhetném. Az eddigi anyagikhoz képest meglehet?sen aláment a szintnek, akár feje állva is hallgathatnánk, mégsem hozza lázba a hallgatót. Hiányzik bel?le az a Static-es ?ser?, átüt? lendület, ami az el?z? anyagaikat olyan naggyá tette. Nincs meg benne az a szupertitkos összetev?, az  az ismeretlen adalékanyag, amit nevezzünk szimplán csak X-nek.

Kezd?dik a Lunatic-kal, mely sokaknak a Punisher: War Zone filmzenéjeként lehet ismer?s. Hangzás nem valami nagy szám, Dave Mustaine (Megadeath frontmen) vendégszólózik, de az sem fog meg. Többiek próbálnak mellé valami maradandót alkotni, de az az igazság, hogy nem megy nekik. Z28 valamennyire Cannibal-os riffekkel b?völ bennünket, azt mondom, hogy oké, de jön a Terminal, gyenge szólófejezetével, ami szintén egy nagy belassult nulla. De a Hypure cím?t is említhetném, ami kábé annyira fullad érdektelenségbe, mint a lemez legtöbb száma. Kiemelked?, már-már üde színfolt a hatos nóta, a klipes Stingwray – szokatlan main riff-je nekem bazira bejön. Aztán utána ismét felejthet? darabok.

Kultuszuk egy ilyen félresikerült anyag után csak nem ér véget (legalábbis remélem), de mindenképpen odab*sz, eddigi teljesítményük fényében. Mindezekt?l függetlenül biztosan ott leszek rajtuk NovaRock-on, nemsokára!

Wisconsin Death Trip – 1999

Machine – 2001

Shadow Zone – 2003

Start a War – 2005

Cannibal – 2007

Cult of Static – 2009