Angelus - Halhatatlanítás

Egy jó nagy öklös az élett?l a lemez címe, ne is várjátok el, hogy túl sokszor leírjam teljes mellszélességében. Ugyanúgy, ahogy zenekarilag azonosítják ?ket „a csajok“ szlogennel, eme kecses cím alapján majd az LP-t meg emlegethetjük úgy, hogy „a csajok els? lemeze“. Egyébként a borító Kósa Nikolett m?ve és a cím is hozzá társul, de nem vennék rá mérget, hogy így nevezni egy debüt albumot hatos lenne a lottón. Vagy ötös, nem értek hozzá.

De akkor térjünk át inkább a belbecsre. Igencsak nehezemre esne stílusmeghatározásokba bocsájtkozni, olyan modern az egész cucc, core-os, valami kis thrash íz, light-death, tudomisén, mindenkinek a szájízére bízom, bár ami tuti, az az, hogy süt bel?le a magyar underground érzülete. Itt-ott fel tudnék hozni olyan honi bandákat, akiknek hatása szerintem egyértelm?en átjön. Ha átfogó jellemzést kéne adnom pár szóban az egész lemezr?l, akkor azt valahogy úgy tenném, mint: enyhén lerágott és egymáshoz hasonló gitártémák, helyenként süketít? ének, refrénközpontú és energikus. Akkora kett?sséget ébreszt bennem ez a lemez, mintha minimum ború és der? közül kéne választanom.

Tehát a Pörgéssel startolunk, ami már vén rókának számít Angelus-körökben, igazából a kaszabolás eme fajtája úgy megüt egy lemez elején, hogy sokszor nem az els? számmal kezdem a lemez hallgatását. Klipes nótáról van szó egyébként, a vokálokban pedig Jaya Hari Das is besegített, ami tök jó, csak a vezet? énekben meg vannak néha akkora besikítások, hogy a dobhártyám mikrohullámokat bocsájt vissza t?lük. Ugyanez jellemz? a Húsimádókra is, ami ett?l eltekintve, szerkezetileg igencsak változatosra van össze eszkábálva.

Az Emlék mondjuk mintha kicsit ki lenne kupálva ezzel a teker?s riffel, ami egyébként kifejezetten süt, egyfajta alaphangulatot ad az egész nótának, erre simán lehetne leccdenszelni is, a skandálós ének is a helyén van a környezetében, a végén meg kilövik az atombombát:DD Aztán jön a negyedik szám, a Nyolcadik, aminek zsír a kezd? riffje, aztán amikor megint elszalad a ló a visítás alatt, akkor elúszik az egész, majd mikor mélyebb fekvés? ének jön, visszatér. Érdekes, az ember nem tudja eldönteni, hogy akkor most élvezi, amit hallgat vagy nem? Csak azt nem vágom, hogy jön a végére ez a levezet?, mármint a Nyolcadiknak. Mert nekem hangulatban nem passzol. Mondjuk ha azt veszem, hogy utána meg jön a zakatoló Csak  Te, akkor már, oké, áldásom rá. Az alapriffben nincs semmi új, viszont a belassuló szekció megállja a helyét. Aztán itt már érzem azt is, hogy lehet, a szövegek (nekem) jobban feküdnének angolul, sokszor értelmüket vesztik, és nem adják át azt a fajta „varázst“ illetve tanulságosságot, amit én mondjuk elvárnék bármelyik zenekartól.

Látszat. Végre jócskán kap helyet a b?g? is, kis imbolygós gitártétel és skandáló ének – normális fekvés? hangon, amire rábólintok. És akkor megint jön egy levezet?, aminek megint nem találom a helyét itt, ahová el van helyzve. Az Ösvény trehányan punkos startja viszont kifejezetten új energiával tölt, pazar refrénnel, azt hiszem ez pont az a lemez, ami a végére keményít be.

A Rohanó id? még keményebb dió, nem olyan kis mókázós cucc, ennek a számnak konkrétan súlya van. A 16/2/P-vel áttémfergünk a Játssz!-ba, ami régen Play címen futott, ez kicsit meg lett buherálva, raktak hozzá még egy Kovács Attilát (Sear Bliss, ex-WMD) szólózni (egyébként eszetlen, hogy mennyire elüt a két gityós játékstílusa) meg egy Kovács Istvánt (1KillEmbrace) vokálozni, szóval Kovácsokból volt épp elég, meg kaszabolásból is. Hát a Meghaltok Mind-r?l meg kapásból a Powerground jut eszembe, és eltekintve a kis mondóka jelleg? szövegt?l (amin egyébként bef*stam), abszolút az album húzó és legkarakteresebb szerzeményének tartom! Minden meg van benne, ami él?ben biztos út a funkcionáláshoz. A Születés pedig egy szép lezárás lehetne, ha nem érezném kicsit megcsalva magam t?le – szóval abszolút lépésel?nyben az élet.

Tracklist:

1. Pörgés

2. Húsimádók

3. Emlék

4. Nyolcadik

5. Csak Te

6. Látszat

7. Ösvény

8. Rohanó Idõ

9. 16/2/P

10. Játssz!

11. Meghaltok Mind

12. Születés