Emotions Until Death

Tagok:
Lucsányi Milán – ének, Harsádi Gábor –basszus, Czékmán Zoltán – dob, Bizderi András – gitár, Juhász József – gitár.

A székesfehérvári zenekar még 2005-ben kezdte meg a m?ködését. Az els? demóra két évet kellett várni, amin öt dalt hallani, melyeket házi körülmények között rögzítettek. Fellépések és problémák halmaza után, 2008-ban, elkészül egy három számos anyag. A két korong között észre lehet venni a különbséget, és a zenekar neve is ekkor változik a fent is látható Emotions Until Death-re.
Ezt követi egy mai napig is tartó sikeres id?szak. Megnyerik a III. WMD Days tehetségkutatóját, majd idén januárban a Sop-rock tehetségkutatón 3. helyezést szereztek, és elkészült az EUD második demója is, Néznek az égr?l rád címmel. A tehetségkutatós gy?zelmi sorozatuknak hála jöv?re is ott lehetnek a Rockmaratonon. Jelenleg turnéznak keresztül-kasul az országban, aztán belevetik magukat az új EP munkálataiba.
Ahogy az együttes is elismeri, zenéjükben keverednek a death-es és a hardcore elemek. Nem az a tipikus agyondallamolt zene, inkább a töményebb, dúsabb hangzást kedvelik. Milán énekhangja elég sokrét?, mint azt a dalokban be is mutatja, a visítástól, a hörgésen át, a szavalásig akad itt minden.
Az egyetlen probléma talán az, hogy egy számon belül is túl sokszor váltogat énekstílust, így az ének kevéssé homogén. Mindemellett sok mindent ki lehet hozni az ilyen hang adottságokból.
Szerencsére a basszus sem csak dísznek van, és ami említésre méltó mindenképp, hogy magyar szövegekkel dolgoznak a srácok. Manapság kevés hazai zenekar ír és énekel magyarul, inkább az angolt preferálják. Ez mindenképpen egy plusz pont az EUD értékelésében.

Nézzük meg akkor a Myspace lapjukon fellelhet? nyolc számukat. Menjünk sorban!
A felvételek min?ségével nem foglalkozom, elvégre nem vagyok én min?ségellen?r, nincs is velük gond. A 2008-as demóról három számot hallgathatunk meg. Az els? az Álmatlan éjszakák, mely egy kellemes hörgéssel kezd?dik. Majd egy gyors, változatos, black-es vokállal is dúsított dalban csúcsosodik ki. A Nem bánom hasonló stílusban folytatódik, megtámogatva jó kis basszus játékkal és bólogatós levezetéssel. A Vérem a véredt?l cím? számban a középrészt emelném ki.
A számok stílusa egységes, élvezhet?ek, a károgás és a mély hörgés jól váltakozik a szavalással.
A Néznek az égr?l rád demóról rögtön a címadó dallal kezdem. Nekem ez tetszett mind közül a legjobban. Jól kezd?dik, bár az énekstílus kicsit furcsa volt a számomra, de azt meg kell hagyni, hogy egy egészen jó szám, a levezetése – amihez úgy néz ki a srácok nagyon értenek – egészen kiváló lett. A következ? a… messze még!, mely rögtön belecsap a lecsóba, ahogy mondani szokták.
Er?teljes kezdés, ismét remek basszussal. A dobbal bevezetett breakdown is jól sikerült a szám vége felé. Ez megint egy remek levezetés lett volna? Igen, az!
Az utolsó a Kevés volt. A cím elég találó, ha azt veszem figyelembe, hogy ez nekem egy kicsit kevés volt. Pláne az eddigiekhez képest. A vokált nem találták el a srácok teljesen, de a basszus ismét remek, a dobos teljesítménye is említésre méltó. A közepén a visszhang effektelés is ötletes.
Mégis ez a dal valahogy nincs egyben.
A lapon meghallgatható még két további nóta az új EP-r?l is. Ezek közül legyen az els? az Együtt vagyunk. Érdekesen kezd?dik a csorda vokállal, jól felvezetik a számot a továbbiakban is.
Itt már igazán észrevehet? a HC hatás. Talán ezért tetszett kevésbé.
A refrént jól eltalálták, üt?s, együtt ordibálós fajta!
Az utolsó szám mára a Megtör a bánat. Remekül kezd?dik, a dob is ötös. A srácok a hardcore-os vonalon maradtak, csorda vokállal megf?szerezve, egy-egy szinte pigsquel-es visítással.
Összességében jó zenét csinál az Emotions Until Death, koncerten biztos nagy hangulatot tudnak csinálni, ha csak a hanganyagukból indulunk ki.
A tehetségkutatós eredményeik is önmagukért beszélnek.

Ha nekem nem hiszel:
http://www.myspace.com/emotionsuntildeath
http://eud.uw.hu/


A-fraid