Dark Funeral - Angelus Exuro Pro Eternus

holth - 2009. december 25. péntek, 07:00    
Dark Funeral - Angelus Exuro Pro Eternus
Úgy egy hónapja jött ki a svéd kecskegyilkosok, a Dark Funeral ötödik nagylemeze, amir?l ki-ki döntse el saját jószándéka szerint, mennyire volt érdemes négy évet várni.
Reklám:
Részemr?l egyébként sem övezte túl nagy érdekl?dés a bandát, dehát az Angelus Exuro pro Eternus-nak (ó, anyám!) még azt is sikerült alulmúlnia, amit egy friss anyag kapcsán az ember elvárhat. Illetve bocsi, lassan már nincs is nagyon amit elvárhatnánk, mert gy?jtögetni már az ?semberek is tudtak, úgyhogy azért „bocsássa meg nekem a világ“, de egy kb. 16 éves zenekartól többet várok el, mint egy kalapban összekevert összetev?kb?l véletlenszer?en kiráncigált, leporolt témákat.
 
Másrészt nem kéne ennyire megütköznöm az egyhangúságon, a Dark Funeral sosem volt kísérletez?s zenekar, csak az ilyen típusú bandák esetében akkor kezd kínossá válni a szitu, amikor nem hogy halál unalmasat sikerül kiagyalniuk, de helyenként még önmagukat is megismételik. Persze ne értsük félre egymást, nem egy ötödrangú lemezr?l van szó, mert a szokásos színvonalra gondolom törekedtek a fiúk, dehát....na, ne jöjjünk már el? 115-jére is olyan klisékkel (most a szövegvilágra gondolok), mint hogy vámpírok, meg az emberi faj elpusztulása, meg stigmák, meg a démonok, de a legjob „My Latex Queen“, ehhez már tényleg m?vészlélek kell.
 
<strong>Dark Funeral</strong>Oké, tudom, hogy a borító terveknél túlnyomórészt ezek a démonos tematikák szokták uralni a terepet, de a mostani koncepció már annyira hajaz az Attera Totus-osra, hogy szinte olyan, mintha két különböz? m?vészember rajzolt volna meg egy ugyanazon elképzelést. Szóval vegyük azt, ami változott: Emperor Magus Caligula külleme tökéletesen slipknotosra sikerült a promó fotókon, és van egy új dobos is, aki olyan gyengén üt, mint egy hajnali harmatcsepp lepottyanása. Ezzel sem lettünk el?bbre.
 
Az egész albumon talán két helyen lett elkövetve olyan szóló ill. átkötés, amit?l felcsillant a szemem, Caligula hangja mindvégig tökéletesen egysíkon mozog, itt-ott elereszt valami mélyebb bugyrú morgást, a  gitártémák is csak sebesen tekernek egyfolytában, a dobtémák meg kimerülnek a lábdob eszeveszett kalapálásában. Oké, ezek most enyhe túlzások voltak, de nekem ilyen attit?djeim vannak az új Dark Funeral lemezzel kapcsolatban. Egyébként az er?s középmez?nybe simán beleférnek, mert születnek ennél százszor rosszabb anyagok is, itt meg csak szimplán az a gond, hogy ha a srácok csak úgy egyötödnyi részben újítanának valamit, akkor marha boldogok lennénk.
 

Tracklist:
1. The End of Human Race 04:43
2. The Birth of the Vampiir 04:50
3. Stigmata 05:06
4. My Funeral 05:30
5. Angelus Exuro pro Eternus 05:04
6. Demons of Five 04:48
7. Declaration of Hate 05:24
8. In My Dreams 06:30
9. My Latex Queen 05:21

 
Diszkográfia:
Dark Funerál (EP) – 1994
The Secrets Of The Black Arts – 1996
Vobiscum Satanas – 1998
Teach children to Worship Satan (EP) – 2000
In The Sign (EP) – 2000
Diabolis Interium – 2001
Under Wings Of Hell (Split) – 2002
De Profundis Clamavi Ad Te Domine (Live) – 2004
Attera Totus Sanctus – 2005
Attera Orbis Terrarum Part 1. (DVD) – 2007
Attera Orbis Terrarum Part 2. (DVD) – 2008
Angelus Exuro Pro Eternus - 2009-12-12
 
www.darkfuneral.se
www.myspace.com/darkfuneral
 
holth


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez