Suffocation - Pinnacle Of Bedlam

Szilva - 2013. március 27. szerda, 17:59    

Suffocation - Pinnacle Of BedlamNew York City legbrutálisabb alakulata újabb kegyetlen albumot szabadít a nagyérdem?re. A '80-as években alakult hentes brigád, a NYDM koronázatlan királyaként az underground világ egyik legelismertebb zenekara volt a '90-es években, és a 2000-es években is hatalmas ováció fogadta visszatérésüket. Zenéjük hatással volt az utánuk következ? death-metal generációra, és a manapság igen divatos deathcore bandák is ? rájuk mutogatnak, ha a hatásaikról kérdezgetik ?ket.

Reklám:

A csapat "szokásos" pályafutást tudhat maga mögött. A '90-es években kiadott albumai között megtalálható két alapm?, amiket mai napig a legnagyobb mesterm?vek között tartanak számon (Effigy Of The Forgetten és a Pierced From Within). Talán egy albumukat tudom felhozni gyengébb teljesítményként, de ezt is csak a botrányosan sz*r hangzás miatt (Breeding The Spawn).  A '90-es évek vége felé sajnos ez a brigád is beadta a kulcsot, és a feloszlás mellet döntöttek. 2003-ban újjáalakultak sokak nagy örömére, és az alapító dobos Mike Smith is visszatért a Suffocation soraiba. A 2004-es Souls To Deny albummal nem egy nosztalgia csapat tért vissza. Ezzel az albummal tudatták a teljes death-metal világgal, hogy itt bizony számolni kell a bandával, mivel még mindig fels?fokon m?velik a brutális belezésekhez is alkalmas muzsika szolgáltatását! A csapat rendre turnézott és albumokat is adott ki. A Suffocation és a Blood Oath (a legnagyobb alkotásuk az újjáalakulás óta) albumok mellet kiadtak egy koncertlemezt (The Close Of The Chapter-Live In Quebec) ami tökéletes hanganyag annak, aki még nem lett volna koncertjükön. Teljes mértékben visszaadja az album azt a fajta pusztítást, amire csak ?k képesek ebben a m?fajban!

Suffocation

Tavaly sokkoló hír érkezett a Suffocation háza tájáról, Mike Smith ismét kilépett a zenekarból! Köztudott tény, hogy az ébenfekete dobos nem csak a cájgot ütötte a bandában, hanem a dalszerzésben is rendesen benne volt (a Souls To Deny-n például a basszusgitárt is ? kezeli a lemezfelvételekkor)! Smith természetesen szapulta társait kilépésekor, f?leg Hobbs és Marchais technikai tudásán élcel?dött sokat! Szerinte nem tudnak, és nem is akarnak egyes nótákat eljátszani (szerintem sok gitáros kiegyezne azzal a technikai tudással, amivel a fentebb említett "úri emberek" rendelkeznek). Mullen-ék Smith pótlására nem mást állítottak a csatasorba, mint Dave Culross-t, aki annak idején a Despise The Sun EP-t is felütötte (ajánlom sokak figyelmébe a Malevolent Creation Warlord albumát. Egyszer?en mészárol a gyerek a dobolásával). Tehát pánikra semmi ok, megfelel? ember került a dobok mögé! Másik érdekesség, hogy a 2012-es nyári turnét Frank Mullen helyett a Decrepid Birth "énekese" tolta végig velük! Állítólag jól teljesített, de valljuk meg ?szintén, a Suffocation az csak Mullen-el elképzelhet?! F?leg a színpadon! A Rockmaratonos koncertjüket kihagytam (állítólag a botrányosan kevés néz?szám ellenére szétszedték a színpadot) ezen hírek után annyira nem is bánom, mert Mullen elmebeteg meg?rülésére lettem volna kíváncsi él?ben!

A dobos váltás miatt volt egy kis félsz bennem, amikor meghallgattam a lemezt. Az a kis félelem hamar tovaszállt! A lemez intro nélkül, egyb?l grind ritmusokat nyom az arcunkba. A középtempós döngöléseik most sem t?ntek el a zenéjükb?l (sokan vannak azon a véleményen, hogy ezekre a jellegzetes témáikra épített karriert a teljes deathcore színtér! Nem mondom, hogy ez így is van, de van benne igazság). A "Cycles Of Suffering" pont egy ilyen nóta, de az utána következ? tétel a "Purgatorial Punishment" is ilyen témákkal indít. Persze mindkét nótában fellelhet?k a gyorsabb részek. Mintha nem akartak volna egyb?l agyonvágni mindenkit? Persze nem kell megijedni Ferenc atyáék így is lealáznak mindenkit ezekkel a témákkal! Az "Eminent Wrath" képében megérkezik az eszeveszett, brutális mészárlás, ami rendesen odavágja az embert. Kicsit a "Suffocation" cím? albumhoz hasonló érzés? nóta, de remélem él?ben is nyomják majd, mert igen er?teljes dal! Következ? nóta az "As Grace Descends" amit legel?ször ismerhettünk meg a lemezr?l. Els?re nem jött be, de többszöri hallgatás után a lemez legjobbjának kiáltottam ki!

Akusztikus (!!!) bevezet?vel indító "Sullen Days" egy lassabb, vontatottabb, pár begyorsulással. Annyira nem hatott meg! A címadó "Pinnacle Of Bedlam"-mal már egy jóval gyorsabb nótát tol az arcunkba a new york-i brigád, de ez a dal sem tartozik az újjáalakulás utáni legjobb szerzemények közé! "My Demise"-t egy régebbi "Pierced From Within" korszakos dalnak titulálnám. Darál is rendesen! Na, ebben a dalban mutatja ám meg igazán Dave miért is ? Smith utódja! A lemez végére szabadul el rendesen a pokol! Az "Inversion"-nál jönnek azok a pillanatok, amiért anno beleszerelmesedtem a Suffocation-be (köszi Kindák Márk, hogy anno ide adtad a Souls To Deny-t egy írott CD-n!)! Igazi ?rl? és gyilkos tempók, amire rendesen lehet majd full hanger?n a szomszéd nénit riogatni! "Rapture Of Revocation" a másik csúcspont az albumon, ami könyörtelenül csapja szét az orcáját az illet?nek, aki megvásárolta, letöltötte, esetleg elcsórta a helyi CD boltból! A lemez végére egy igazi kataklizmatikus csapást mér ránk a zenekar, és végez ki brutálisan! Természetesen hidegvérrel a "Beginning Of Sorrow" képében (ami egyébként már felt?nt egy Suffocation lemezen, név szerint a Breeding The Spawn-on)!

A zenészekr?l csak hihetetlen nagy latívuszokban lehet beszélni! Hobbs és Marchais riffjei komoly fegyvertényez? szerintem még mindig a death-metal szcénában! Hobbs tipikus Kerry King hatású szólói is remekül illenek eme brutális zenemonstrumba (legnagyobb mesterének tekinti a Slayer tarkopter bárdistáját)! Ahogy Marchais is tudatja mindenkivel, hogy van még mit tanulni t?lük! Derek Boyer basszusgitárossal szerintem anno megfogta az Isten lábát, bár most mintha kicsit háttérben lenne. Mondjuk, ha ezeket a riffeket hozza a basszusgitáron, akkor nincs ok a panaszra! Egyszer talán egy lapon említik majd Alex Webster-el (Cannibal Corpse), de sajnos még erre várni kell! Culross mint említettem nem volt melléfogás, és méltó utódja Kovács Miskának. Frank Mullen meg újra széthörgi/okádja a mikrofont, és nem kegyelmez senkinek! Kicsit azért a korai albumokhoz képest változatosabban énekel, bár ? sose próbálkozott a károgással! A legjobb death-metal torok Chris Barnes-al (ex-Cannibal Corpse, Six Feet Under) és John Gallagher-el (Dying Fetus) egyetemben! Sokszor hozzáképzeltem a grind részeknél a jellegzetes kézfej rázását, ha-ha-ha!

Nos, megint sokáig sikerült pofáznom, de akkor még egyszer röviden:
Aki Smith távozása után temetni készült a zenekart, az nyugodtan vigye vissza a koszorút vagy a virágcsokrot a helyi virágárus nénihez, mert felesleges pénzkidobás volt! Érezhet? Smith távozása, de a zenekar életképes maradt! Persze lesznek majd olyan old-school rajongók, akiknek még mindig csak a "Human Waste"demó az igazi, bár nekik csak annyit tudok mondani, mint anno Mike Smith: "Tudunk ilyen fanokról, de ha nekik csak az tetszik, akkor hallgassák csak azt nyugodtan!". Gondolom jelennek majd meg olyan vélemények, hogy nem veszi fel a régiekkel a versenyt, és gyenge lemeznek titulálják! Bárcsak egyszer nekem lenne ilyen pillanat az életemben, hogy ilyen "gyenge" m?vet adjak ki a kezemb?l!
Én személy szerint alig várom már, hogy él?ben is halljam ezt a fajta mészárlást! Na, meg végre megmutatnám nekik a Suffocation tetkómat, amit mai napig büszkén viselek, és eme album után sem fogok megbánni!
Lemészárol!

http://www.youtube.com/watch?v=ahEfCoWjWnI&feature=player_embedded#!

Kiadás éve: 2013
Kiadó: Nuclear Blast
Származás: USA

Tagok:
Frank Mullen - "Ének"
Terrance Hobbs - Gitár
Guy Marchais - Gitár
Derek Boyer - Basszusgitár
Dave Culross - Dobos

Webcím:
http://www.facebook.com/suffocation
http://www.myspace.com/suffocation

9/10


Szilvási "Szilva" András



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez