Bestflair, Mongooze, TombStone @ Gy?r, Subway - 2013.04.25.
Egyik kedves ismer?sömmel beültünk Gy?r talán legolcsóbb, illetve hát legjobb ár / érték arányával rendelkez? italos helyére egy rutin-sörre, mikor nem sokkal kés?bb kitört egy koncert. Ha egészen pontos akarok lenni, akkor három. Majd jöttek mindenfel?l az ismer?sök, és természetesen nem lehetett nem ott maradni…
Igazából egy mit sem sejt?, tisztes és rendes állampolgárként tévedtem le oda, és mindenféle él?hangszerekkel elkövetett, b?nös zajongás lett bel?le, haha!
Els?ként a gy?ri Bestflair nev? formáció kezdett - valami rémlik, hogy láttam már ?ket valamelyik LocoFest-en. A három férfib?l és egy törékeny, vöröses hajú hölgyb?l álló banda most készítette el bemutatkozó kislemezét (Let Me Breath), egyébiránt ez adta az apropót a ma esti hangversenyüknek. (Debütáló anyagukat a helyszínen osztogatták, szerény személyem is szerzett egy példányt, és ha id?m engedi, nemsokára cikk formájában találkozhattok vele.)
Habár nem túlzottan kedvelem ezt a fajta lágyabb rock/metál szcénát, amit jelen zenekar is képviselt, azért a hangszeres munkában nem találtam hibát; bár az is igaz, hogy az én fülemben elég lágynak és er?tlennek tetszett. De ez inkább a hangosítás hibájának tudható be. Egyébként sem a határtalan és brutális, hallójárat-pusztítás volt a f? céljuk. Viszont a vokalista hölgy még ennek ellenére is disztingváltan énekelt, ez már szinte egy-két dal után lejött. Lett volna még benne b?ven kraft, de valamiért mégis visszafogta magát, nem adta ki teljesen a hangját. Pedig ha már adott egy ilyen leányzóval operáló zenekar, akkor az alap, hogy a gyengébbik nem képvisel?jének illik úgymond „eladnia” a produkciót, tehát az ? hangján, mozgásán, kisugárzásán stb., összegezve a színpadi tevékenységén áll vagy bukik a mutatvány…
Rövid átszerelés után a móvári Moongooze szállta meg a színpadot. Ezen öttagú formáció szintén rendelkezik egy kisebbfajta anyaggal (From Despair To Hope névre keresztelve), így f?ként err?l jöttek a témák; bár az is igaz, hogy új basszusgitárosuk miatt elég sz?kre szabták a repertoár. Mégis, ami els?re átjött a m?sorból, az a határtalan Metallica-szeretet, a jóféle stoner témák, és persze az énekes srác - bizonyos Bogyó (ex-Nuclear Beast dobos) - Phil Anselmo-hoz hasonlatos féktelen színpadi attit?dje, haha!
Utolsó zenekarba - a szintén mosonmagyaróvári illet?ség? TombStone-ba -, épphogy csak belehallgattunk, úgyhogy semmi extrát nem tudok elmondani azon kívül, hogy mindenki számára ismeretes feldolgozásokat toltak. Mi meg nem sokkal ezután, hazafelé a biciklit…
Murphy
