Mobilmánia koncert Hajdúszoboszló Rock Café - Utak és városok

Azt csak sejteni lehetett, hogy sikerük töretlen lesz, és egyre többen ismerik meg az új lemez dalait. Aztán többé nem tudunk elszakadni az érzést?l, ahogyan ver a víz, visz a vér, hova, meddig, és hova onnan még. Soha nincs hang, soha nincs jel, soha nincs útmutatás. De itt van útmutatás, mert a zenekar vezet?je Zeffer András az él? bizonyítéka annak, hogy a szeretetteljes szigor, a következetesség, a kitartó és szívós munka, ha találkozik a közönség szeretetével, akkor létrejön a Mobilmániát legjobban jellemz? zene, a min?ségi rockzene. Zefi mondta egyszer, hogy ? a színpadról sohasem lenéz a közönségre, bármilyen magasan vannak, hanem velük egy szinten, egymást felemelve éli át az érzést, ami számára a legfontosabb: a közönség, a rajongók szeretete, nekik, velük, értük zenélni, dolgozni. Hiszen tudjátok, mit is mond az egyik dalban?

"Dolgom van, azt, ha elvennék,
Abba látod, belepusztulnék.
Ez hajt és visz tovább.
Számomra ez a világ…”

A Chrome RT zenekarnak jutott a feladat, hogy itt Hajdúszoboszlón bemelegítsék a Rock Café közönségét, s ezt ragyogóan megoldották! Kit?n? választás volt ?ket meghívni, nem csak azért, mert hasonló zenei világot képviselnek, mint a Mobilmánia, hanem azért is, mert nagyszámú és lelkes rajongótábor kísérte el a zenekart. Több mint tíz éves a csapat, sok kislemez és 3 album jelzi munkásságukat, a tavaly megjelent Reinkarnáció cím?r?l hallottuk most is a legtöbb dalt. Mindenkinek jó szívvel ajánlom a „chromerek” muzsikáját!

Fél tíz után lépett színpadra a Mobilmánia, név szerint: Zeffer András, Kékesi Bajnok László, Molnár Péter Stula, Csintalan Márk, Kispál Balázs, Csintalan György.

A hömpölyg? tömegen átverg?dve jutottunk el a színpad közelébe, ahol már felpörögve, izgalommal vártuk az élményt, amit már többször átéltünk, mégis, mintha egy új varázslat részesei lennénk, gyermeki érzés járta át lelkünket – testünket.

Gondolkodtam, vajon miért ez a lelkesedés, izgalom, mit?l ennyire sikeresek ezek a fiúk, miért ejt rabul minden régi és új rajongót a személyiségük, a zenéjük? Aztán hirtelen sorakoztak sorban vagy össze-vissza a képek, az érzések, a gondolatok válasz gyanánt: a Zefi munkássága, a csapatmunka, a hihetetlen szeretet felénk, a hangszerelés, a csodaszép szavak a dalszövegekben, olyan emberi dolgokat hallunk vissza a dalokban, amiket átélünk, napjaink történései szavakba formálva, zenébe öntve. Ha röviden kellene leírni, miért szeretjük ?ket ennyire, mi a sikerük titka: az áldozatos munka és a mérhetetlen szeretet a közönség felé min?ségi zenét varázsol.

És akkor indult a buli a Nem vagyok szikla dalukkal! Ez igen jó indítás volt ahhoz, hogy a jól ismert Fénypokolt már igazán felpörgött hangulatban énekeljük, vagy inkább ordítsuk. A közönség fiatalabb és érettebb rajongói egyként ugráltak a Rocktóbert meghallva.  Nagyon örültünk a jól megszokott slágereknek, hiszen sokan a P.Mobil egykori rajongó táborából kerültek ki. A Tegnapi dal is a kedvencek közé tartozott már, szinte mindenki tudta a dalszövegeket, énekeltünk és énekeltünk...

A Menj tovább c. daluk minden egyes koncerten hatalmas ováció közepette csendül fel, ilyenkor már minden láb ugrál és keresi helyét a leveg?ben megannyi kéz. A dal után hosszú vastaps szólt Tunyó emlékének…Ezt a blokkot, az Embered voltam cím? dal zárta.

Amikor felcsendültek a  F?nix éjszakája bevezet? dallamai, mindenki tudta ki következik: Vikidál Gyula!  Hihetetlen energiával, még most is mennydörgésszer? hangjával adta el? sorban a gyönyör? dalokat:

Még ne búcsúzz el, Maradsz, aki voltál, Szegény Magyarország.

A Zöld, a bíbor és a fekete, mint mindig, most is különböz? érzelmi állapotokat váltott ki az emberekb?l: hol a sírás környékezi az ember fiát – lányát, hol az ?rült, önfeledt „csendes ordítás”, hol a dúdolás. Bárhogyan is legyen, itt ember nem marad érintetlen. Mintha valami t?lünk független er? emelne fel minket a magasba és tartana fenn a lebegés, az ?rület, az önkívület, a boldogság, az extázis mezsgyéjén. Hogy mi ez!? Igen, a mánia, a Mobilmánia!!! Ezt az érzést éljük át minden koncerten, ezért várjuk, ezért jövünk, ezért vagyunk és maradunk még!

Jártunk Miskolcon is, hiszen sokan várjuk és szeretjük ezt a dalt, ahogyan az Amikor zene szól c. szerzeményt is!

Ha már végképp elfáradtunk volna, csendesebbre vehettük a figurát. Az Újrakezdeném megannyi emléket ébreszt a rajongókban, talán ez a titka ennek a lírai és gyönyör? szavakkal körbefont dalnak. A szavak egymás mellé illesztése nem könny? feladat. El?ször csak bet?k, majd szavak, amik aztán érzésekké n?nek és mire végig olvasod, hallgatod, már vulkáni érzések kavarognak benned, a szemed könnyek formájában üzeni a külvilág felé, hogy igen, érzem a dalt, igen, nekem is fáj, de együtt énekelve könnyebb, kiszakad, beforr minden seb, mert a fájdalom is elviselhet?bb, ha kiénekeljük magunkból. S ki az, aki ilyen csodákra képes, aki így ízlelgeti a szavakat és formálja érzéssé, aki megajándékozott minket az örökélet? dalokkal? Igen! Köszönjük neked Horváth Attila!

Újra er?re kaptunk, énekeltünk! Bárhová magaddal viszel, Az ördög itt belebukott! Utóbbi daluk olyan nagy kedvenc lett, hogy már mindenki ugrálva kiabálta, mintha az ördög nézne minket, áldozatra lesve. De ezt az ?rületet látva mi mást is választhatott, mint hogy belebukott!

Az ezerszer végigtombolt Ez a mánia következett, a hangulatról mindent elmond, hogy a hely tulajdonosa, Gerg? is a színpadon énekelt, a Kétforintos dal szintén töretlen sikert aratott, ahogy az Utolsó cigaretta is.

Lesznek még utak és városok a Mobilmánia történetében?  Tudjuk, hogy lesznek - velünk - a közönséggel!

A nyár folyamán, több helyszínen is lehet találkozni a bandával, Agárdi popstrand, Barba Negra track, Fezen fesztivál, Dunaújváros, Sitkei Rockfesztivál. Júliusban megjelenik egy koncert DVD is.

Köszönet a Rock Cafénak, köszönet a Mobilmániának és köszönet a közönségnek!

Tóth Erzsébet – Duró Csaba